A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Sajtótörténet - Gazdag István: Adalékok a "Régi Okiratok és Levelek Tára" c. folyóirat történetéhez
sok összegyűjtésében „... gazdag adatai önmagukban nézve is fontosak...” Elmarasztalóan nyilatkozott Kardos szerzői, szerkesztői munkájáról — és ez témánk szempontjából is fontos: „Kutatói szorgalmával épen nincs arányban alkotó képessége, tárgyszeretetével kritikai készültsége, olvasottságával ítélő tehetsége, nem is szólva a történetíró azon tulajdonságairól, hogy a különféle adatok csoportosításából élő valóságot állítson elénk.” Úgy tűnik, hogy Kardos a szakmai elmarasztalást nem vette komolyan. Kötetének a szélesebb körökben elért sikere, fogadtatása egy tudományos folyóirat kiadásának gondolatát érlelte meg benne. Debrecen Város Tanácsát 1905. augusztus 12-én a következő javaslattal kereste meg „.. .»Régi Okiratok és Levelek Tára« cím alatt itt Debrecenben egy havonként kétszer két nyomtatott ív terjedelemben... tudományos folyóiratot indítanék meg ez év október első napjaiban.”4 Kardos úgy tervezte, hogy elsősorban a Debrecen múltját őrző okleveleket és leveleket, de ezentúl saját gyűjteményéből, a főiskolai és a Csokonai Kör gyűjteményéből publikálná az értékesebb dokumentumokat. A folyóirattal kapcsolatos kiadásokat egy 1867-ben létesített alapítványból és az előfizetésekből remélte megoldani. A kiadvány nyomdai előállítását a városi tulajdonban levő nyomdától várta. A nyomda valóban alkalmas volt a folyóirat igényes megjelentetésére. Az alapítvány a szerkesztéssel járó személyi és levelezési költségek fedezésére viszont nem volt felhasználható. Az előfizetéshez fűzött elgondolása „.. .egy ilyen rendeltetésű folyóiratra majdnem minden vármegye, sz. kir. város, rendezett tanácsú város sőt a középiskolák nagy része is előfizetne” ezekből fedezhető lenne a nyomtatási költségek nagy része — illúziónak bizonyult. Kardos Samu 1905. augusztus 20-án újabb levelet intézett a városi tanácshoz amelyből kiderült, hogy a folyóiratot „költségkímélés” céljából havonta csak egy alkalommal tervezi megjelentetni. A szerkesztő beszámolt arról is, hogy sikerült a folyóirat munkatársának megnyerni Oláh Gábor kollégiumi segédkönyvtárnokot és jó reménye van dr. Révész Kálmán kassai esperes támogatásának elnyerésére.5 A levél nagyobb részében a tanácsnak a folyóirat számára nyújtandó erkölcsi, de főleg anyagi támogatásról esett szó. Kardos egyenesen kérte, hogy a tanács határozatilag mondja ki: a tudományos folyóirat „létesítését” a város dicsőséges múltja ismertetése és megörökítése; a nemzetki kultúra emelése és fejlesztése céljából „indokoltnak sőt szükségesnek tartja”. Ezért a tanács a városi iskolák és művelődési intézmények számára a folyóiratot megrendeli, valamint a megyéket és városokat felhívja előfizetésre. Az anyagi segélyezéssel kapcsolatban Kardos Samu a következőket írta „... a folyóiratot kész vagyok mint szerkesztő akár a városi nyomda kiadásában a városi nyomda rizikójára létesíteni, de kész vagyok a folyóiratot a magam kiadásában, tehát saját anyagi felelősségemre is megindítani ha engem a Tanács... bizonyos évi dotációban részesít...” 4 HBmL uo. 10 714. 1905. augusztus 12. 5 Oláh Gábor 1905. augusztus 17-én kelt levelében a következőket írta: „.. .a tudományos folyóiratot alkalomadtán tehetségemhez és szerencsémhez mérten támogatom különösen a főiskolai könyvtár kézirattárában felböngészhető s még ki nem adott értékesebb okiratok, levelek etc. közadásával” HBmL uo. 11 050. 1905. augusztus 20. Friedrich István a ROLT-ról írt jegyzetében is elismerte a folyóirat értékeit:,,.. .Zoltai Lajos, Oláh Gábor, Újhely Géza és Magosházy Béla közleményei rövidségük mellett is becsesek”. Budapesti Szemle 1905. december. 484—486. oldal. A városi tanács az augusztus 14-i és 20-i beadványokkal kapcsolatban a következő határozatot hozta „Anélkül, hogy a tanács ezen ügyben érdemileg határozna is, azt megelőzőleg ezen kérvény összes mellékleteivel együtt véleményes javaslattétel céljából kiadatik a nyomdai felügyelő bizottságnak. 4 HBmL uo. 11 050. 1905. augusztus 29. 144