A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Vaskó László: A felsőoktatás történetének áttekintése Debrecenben 1945-1980 között

növénytermesztési, öntözéses-meliorációs üzemmérnököket pedig az egész ország számára képezi. A hallgatókat korszerű szakmai ismeretekkel szakmaszeretetre, hivatáshoz való ragaszkodásra nevelik s felkészítik őket a tudomány és technika gyors fejló'désének megismerésére és alkotó alkalmazására, a vezetési feladatok jó ellátására,, a falu közművelődési és társadalmi életében való közösségi munkára és megfelelő, szimpatikus emberi kapcsolatok kialakítására.

Az egyetem feladata, hogy a mezőgazdasági üzemek, intézetek, szakágazati szervek részére korszerű elméleti és gyakorlati ismeretekkel felvértezett agrármérnököket, üzemmérnököket, szakmérnököket, illetve szaküzemmérnököket képezzen, az agrár- tudományok továbbfejlesztését és az elért eredményeket népszerűsítse. A mezőgazdasági termelésben dolgozó vezetők és szakemberek továbbképzését az egyes karok látják el s a legújabb szakismeretekkel gazdagítják a hallgatók tudását.56

1961 márciusában 68 fős oktatói létszámmal rendelkezett a Mezőgazdasági Akadémia s az 1961/62-es tanévben 408 nappali és 374 levelező hallgató képzését látta el a tanári kar. Az 1979/80-as tanévben 480 nappali és 238 levelező hallgatót 112 főnyi oktatói testület képez.57

A jelenlegi kutatómunka típusai: 1. kiemelt egyetemi feladatok, 2. együttműködési programok, főirányok, kiemelt intézeti feladatok, 3. diszciplináris kutatások, 4. tájkutatás, 6. egyéb kutatás. A tudományos eredmények gyors gyakorlati alkalmazása segíti elő a mezőgazdaság előtt álló termelési, gazdálkodási feladatok eredményes megoldását. A tudományos munka, a kutatás társadalmi hasznosságát is jórészt az dönti el, hogy azok milyen mértékben alkalmazhatók a gyakorlatban, hogyan szolgálják a termelés érdekeit és gazdaságos fejlesztését.

A hallgatók számára nagyszerű szakmai önművelési lehetőséget nyújtanak és a tudományos utánpótlás biztosításában fontos szerepet játszanak a tudományos diákkörök. Lehetővé teszik az érdeklődőknek, hogy bekapcsolódjanak egy-egy tanszék kutatómunkájába és így megismerkedhessenek a tudományos kutatás alapelemeivel. Az évenként rendezett kari és kétévenkénti egyetemek közötti tudományos diákköri konferenciákon mind nagyobb számban szerepelnek a hallgatók. Az OTDK agrár- szekciójában évek óta kiváló teljesítményt nyújtanak a diákkörök.58

A Felsőfokú Tanítóképző Intézet alapításakor — 1959-ben — általános iskolai szakon kezdődött az oktatás s az 1960-as évek elejére kialakult szervezeti és oktatási rendje. 1963-tól népművelő-könyvtáros képzés is megindult, s így Hajdú-Bihar, Békés megyék tanítószükségletét, valamint a keleti országrészek népművelési szakember- igényét elégítette ki.59 1959-ben jelent meg a felsőfokú tanítóképző intézetek első tantervé, majd 1964-ben új tanterv lépett életbe, amely a magas óraszámokat mérsékelte, a vizsgák számát csökkentette, a szükséges tantárgyösszevonásokat elvégezte. A heti óraszám alakulása félévenként 27 és 32 között váltakozott, a VI. félévben viszont csak 23 volt. E tanterv nagy erénye volt, hogy a pedagógiai gyakorlatra fordított időt megnövelte, amely európai mércével mérve is komoly eredménynek számított.

56 Uo. 10. old.; Agrártudományi Egyetem Debrecen, 1975. évi kutatási beszámoló jelentése, Db. 1976.

57 KSH Megyei Igazgatóság, Jelentés — Debrecen város egyetemein, főiskoláin tanulók számának alakulása. Db. 1962. 10., 13. old.; Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai 1961. Db. 1962. 251. old.; OM Statisztikai Tájékoztató, Felsőoktatás 1979/80. Bp. 1980. 31., 33., 115— 118. old.

58 Agrártudományi Egyetem Debrecen, i. m. 16—17.; A Debreceni Agrártudományi Főiskola évkönyve, 1964/65-ös tanév. (Szerk.: Kapusi Imre) Db. 1965.; A Debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve, i. m.

59 A debreceni Tanítóképző Intézet Évkönyve, 1959—65. Db. 1965. (Szerk.: Sütő Sándor)

124