A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez
Egy hatósági intézkedés nyomán 1921—22-ben minden debreceni szakszervezetnek be kellett költözni a munkásotthonba.56 Ekkor még elegendőnek bizonyult a hely; legalább egy íróasztala és egy szekrénye minden csoportnak volt.57 Később, a konszolidáció időszakában szaporodott a szakszervezeti csoportok száma, így egyre zsúfoltabb lett a ház. Ezzel is — meg a belső ellentétekkel is — összefügg, hogy a nagyobb, anyagilag erősebb szervezetek az 1920-as évek második felében külön székházat, otthont létesítettek: a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége 1926-ban58, a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egyesülete 1928-ban59, a Magánalkalmazottak Szövetségének helyi fiókja pedig 1929-ben.60 Ekkortájt, 1928-ban a MÉMOSZ debreceni csoportja is foglalkozott az önálló otthon felállításának tervével61, ez viszont nem valósult meg. A debreceni munkások túlnyomó többsége magáénak érezte a Munkásotthont. Hivatalos nevén ritkán emlegették. Ha szóba került, többnyire csak így beszéltek róla: a „Margit”. Ez a közszájon forgó elnevezés azonban jóval többet jelentett, mint az épület egykori rendeltetésére, eredetére való utalás. Az, hogy e szép és kedves női név végleg rajtaragadt a Munkásotthonon, jelezte a munkások szoros érzelmi kötődését az épülethez, szervezeteihez. A „Margit” az 1920—30-as években a debreceni szervezett munkásmozgalom igazi otthona volt. A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek tagjai itt találkoztak a hét különböző napjaira beosztva. Bár a szobák külön nyíltak, a szakmák közötti barátkozásra, kapcsolatfelvételre, a tapasztalatok kicserélésére, a közös akciók szervezésére kiváló alkalmat nyújtott a közös fedél. A Margitba jártak az ifjúmunkások és a város munkásasszonyai, munkáslányai is. Itt működött 1927-től a Gyermek- barát Egyesület, 1928—34 között az Alkoholellenes Munkásszövetség és az Eszpe- rantista Munkások Egyesülete. Hosszú időn keresztül itt edzettek a Debreceni Munkás Testedző Egylet sportolói, köztük az országos hírű birkózók. A Munkás- otthon helyiségeiben a felsorolt egyesületek, szervezetek fedezete alatt szervezkedtek az illegális kommunista mozgalom debreceni aktivistái, csoportjai, itt alakultak meg a KMP helyi sejtjei. A fiatal munkások a Margitban sajátították el az osztályharc alapvető módszereit, itt ismerkedtek meg a marxizmus eszméivel. Itt bonyolították le az ideológiai és politikai szemináriumokat, vitaesteket. E falak között nevelődtek a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Ebben az épületben szervezték a sztrájkokat, a tüntetéseket, a munkanélküliség elleni küzdelmet, a bebörtönzött kommunisták és családjaik segélyezését. Innen, e helyről irányították a tiszántúli megyék földmunkásainak és szegényparasztjainak harcát. A Margitban osztották szét a Népszava példányait, itt adták ki 1930—38 között az SZDP helyi folyóiratát, a Várospolitikai Szemlét és itt szerkesztették 1933—34-ben A Mi Utunk c. kommunista lapot is. A debreceni munkásművelődésnek szintén a Margit volt a központja. Közel 5000 kötetes könyvtára volt, műkedvelő színjátszó csoportok, dalárda, egy ideig szavaló- kórus és képzőművészeti kör is szerveződtek. A téli ismeretterjesztő előadássorozatok 56 Erdélyi Károly: A debreceni Nyomdász-Egyesület harmadik huszonöt éve. 1922—1947. Db. 1947. 19. old. 57 Csiszár S.: i. m. 102. old. 58 A Káosz, házavató ünnepélye. = Debreczen, 1926. júl. 6. 5. old. 69 DFU, 1928. szept. 11.4. old.; Typographia, 1928. szept. 14.2. old. Vö. ErdélyiK. i. m. 44—45. old. 60 DFU, 1929. nov. 17. 11. old. 61 PI Arch. 666. f. I. cs. 1925/18. 103
