A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Bényei Miklós: A "Margit". Adalékok a Debreceni Munkásotthon történetéhez
Pál 1, Kaszás István 1, Kiss Sándor 2, Kollmann Ignác 1, Kosztelni Lajos 1, Kovács Imre 1, Kovács István 1, Kovács Lajos (könyvelő) 2, Kovács Lajos (kereskedő) 1, Laboncz András 1, Laskai József 1, Lukács János 3, Lukács Jánosné 2, Mogyorósi Lajos 5, Müllner Róbert 5, Nagy János 1, Nagy Lajos (sütő) 1, Nagy Lajos (cipész) 1, Nánási Lajos 5, Novák Károly 1, Nyalka Imre 10, Orbán Lajos 2, Papp János 1, Pataki Gyula 1, Pányoki Lajos 2, Peskó Lajos 1, Récsei Lajos 5, Ring Ferenc 1, Ring Jenő 3, Sarkadi Lajos 1, Sándor József 2, Schwarcz Ernő 1, Siket Imre 1, Sterbinszky László 1, Szabadi János 1, Szabó Ferenc 2, Szabó Péter 1, Szanyi Mihály 1, Szentpéteri István 1, Szentpéteri Istvánné 1, Székely Lajos 1, Szilágyi Imre 3, Szilvási István 2, Szintai Sándor 1, Szliva János 3, Szmerka József 2, Szűcs Gábor 5, Tapler István 5, Tárcsái Gábor 5, Tokai István 1, Tóth Lajos 1, Tőkés Sándor 1, Trunkó Barna 1, Végh Dezső 2, Wágner István 1 üzletrészt vásárolt.48 A testületi és személyi névsor ezután már nem változott; legalábbis az 1946-ban és 1947-ben készült jegyzéken ugyanezek a nevek szerepeltek.49 Élet a Munkásotthonban A debreceni Munkásotthon a Károly Ferenc József út 3. sz. alatti 478 négyszögöles telken állt, az akkor még létező Fürdő utca sarkán. Északról a Műkőgyár épülete, keletről pedig a Margit fürdő telepe határolta. A fő utcai front tégla-, a Fürdő utcán léc-, a fürdő felől pedig sodronyháló-kerítése volt. Egy ipari vasút vágánya (a Műkő- és Rex-gyáré) is átvezetett az ingatlanon. Az egy tömböt alkotó téglaépületet cseréppel fedték.50 A Munkásotthon alapterülete az ismert forrásokban nem szerepel; alaprajza viszont egy 1943-ban kelt irat mellékleteként megmaradt51: [ld. 102. oldal.] A jelzett helyiségeken kívül használhatták még a pincét is; továbbá az udvaron isszerveztek különféle rendezvényeket. Az épület kiemelkedő értéke volt a 20 m hosszú, 9,5 m széles és 8 m magas nagyterem, amelyhez egy színpad is tartozott. „E díszterem nagy és díszes tükrökkel van felszerelve — olvasható egy 1942-es leírásban —, alsó falai faburkolattal vannak ellátva 150 cm magasságban, padlózata parketta-burkolat, mennyezete pedig freskó díszítésekkel vannak(!) ellátva.”52 A Munkásotthon berendezési tárgyai is a szövetkezet tulajdonát képezték; a szak- szervezeti csoportok ezeket is — akárcsak a helyiségeket — bérelték, önálló leltárt nem is vezettek.53 A szakcsoportok a tagdíjhoz csatolt, külön e célra szedett hozzájárulásból fizették a házbért; a gazdasági válság idején azonban ez elmaradt és ezért — a központok engedélyével — a tagdíj bizonyos hányadát fordították erre.54 A székház fenntartására (fűtés, világítás, víz, adó, gondnok fizetése stb.) szolgáltak még a bálok és a tánctanfolyamok, kisebb mértékben a műsoros estek bevételei is.55 48 A listát 1. uo. — 1939. 1. f. 49 Uo. — 1947. (1946. dec. 31-i és 1947. dec. 31-ilista). Annyi változás volt mindössze, hogy Barnabás Károly és Ring Jenő ezeken 2—2 üzletrésszel szerepelt, Szintai Sándor neve helyett pedig Szittai-t írtak. 50 PI Arch. 701. f. 46. ő. e. Sebestyén Lajos okleveles építész szakvéleménye a Munkásotthon ingatlanáról, 1940. ápr. 4. — Egy másik forrás (HBmL XI. 209/a. 2. 34. old.) 477 négyszögölt említ, egy 1938-as levél pedig 465-öt (PI Arch. 701. f. 46. ő. e.). 51 HBmL IV. B. 901/a. 153/1943. 4. lev. 52 SZKL, DMOSZ — 1942. 19. f. 53 HBmL XV. 11. 12. d. 267. 54 Typo graphia, 1922. aug. 11. 3. old.; HBmL XV. 11. 10. d. 203. 3. lev. — 1931.; HBmL XV. 11. 10. d. 197. — 1936.; HBmL XV. 11. 12. d. 267. — 1930., 1931. 55 DFU, 1925. dec. 25. 24. old.; PI Arch. 666. f. I. cs. 1925/18. — 1927. dec. 29. 101
