A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Kántor Sándorné: Tudós és nevezetes matematikai tanárok Debrecenben és megyénkben

„Tóth József a maga szakában a mathesis területén szinte egyedül állott. Nem hiába mondtuk mi, diákok, hogy Tóth Józsefnek a kisebbik fejében, koponyájának egy dió nagyságú dudorjában több ész van, mint a legjobb tanulónak az egész fejében.”1®

Tóth József keze alól kerültek ki az első' érettségiző diákok Debrecenben. Érettségi feladatait a Középiskolai Matematikai Lapok minden évben leközölte.16 17 Hasonlóan érdekesek voltak az iskolában kitűzött feladatai és pályatételei is, melyek szövegezése mutatja, hogy hogyan magyarította a matematikai nyelvet, pl. a pozitív, ill. negatív szavak helyett a célirányos, ill. célellenes műszavakat használta.18 Előadásait szerette volna „Debreceni Matematika” címen kiadni, de ez a terve nem valósult meg.

Mindig sok munkát vállalt. Volt a Kollégium számvevője, tanított a kereskedelmi iskolában, részt vett a debreceni Reáliskola megszervezésében és megalakulása után ő lett az első igazgatója. Tóth József szakmai jellegű publikációi a diákok számára kitűzött feladatokat és azok megoldásait tartalmazták.

Később Szállási Fülöp álnéven közölte a Debreceni Kalendáriumban ifjúkori visszaemlékezéseit.19 Halálakor a korabeli sajtó méltatta érdemeit, festmény is készült róla.20

Karai Sándor (1859—1936)

Karai Sándorra nevének említésekor elsősorban mint iskolaigazgatóra gondolunk.

„Karai Sándor kitűnő matematika—fizika szakos tanár volt, de igazán nagy igazgatóként lett ez a kiváló szervező és kivételes teherbírású pedagógus. Talpig ember is volt, szigorú és egyben jószívű, ki nem állhatta a szenteskedőket és a politikai szélkakasokat, emellett híres volt a szellemes humoráról.” (Béber László)21 Az ő igazgatóságának idejéhez kapcsolódik a Református Főgimnázium európai viszonylatban is az egyik legkorszerűbb iskola épületének felépítése és belső berendezése.

Másik nagy érdeme, hogy felkarolta a nőnevelés ügyét, a fiúgimnáziumban tanulhattak az egyetemre készülő leányok, pl. Ladányi Józsa, és ajánló levelének sok hasznát vehették későbbi tanulmányaik során.22

A város kulturális életében is irányító szerepe volt. Összehozta — felekezettől függetlenül — a város tanárait (Debreceni Tanári Kör, Kollégiumi felolvasó esték). Legjobb barátja Kardos Albert volt.

Karai Sándor alakját, értékelését megtalálhatjuk a Debrecennel kapcsolatos írásokban is, pl. Kardos László kiemeli, hogy „Karait nagyon is tiszta fejű és jó szellemű embernek tudtam. Hiszen például egész legenda kerekedett politikai bátorsága körül : a húszas évek elején egymaga kiparancsolta az „ébredő” egyetemi hallgatók fenyegető táborát a kollégium udvaráról.”23

16 Kardos Albert: Az én Kollégiumi tanáraim Db., 1941.

17 KÖMAL 1893—1900. Debreceni Ref. Koll. Gimn. Ért. 1857—1900.

18 Matematikai feladatok Debreceni Ref. Koll. Gimn. Ért. 1857/58, 1—5. matematikai pályatétel 1866/67 tanév Debreceni Ref. Koll. Gimn. Ért. 1866/67.

19 Ifjúkori emlékek Debrecenből. DKK 1904. 70—-79. old. (Szállási Fülöp álnév alatt).

20 Debreczeni Újság 1909. okt. 11, DKK 1909, Nagy Sándor: Jó öreg Kollégium Hajdúhadház 1932, Jakucs István: A debreceni Kollégium birtokában levő képek jegyzéke 1936. Db.

21 Béber László: Debreceni érdekességek. Db., 1977.

22 Ladányi Józsa személyes közlése, ill. tulajdonában levő levél.

23 Kardos László: Karai Sándor, az ortodox mészárosok és az Ady Társaság. Hármaskönyv Bp., 1978, Béber László: A megfaggyúzott püspök és a kilóra mért szubrett. H-BN. 1970. aug. 23.

39