A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Beőthy Ödön művelődéspolitikai nézetei

BEÖTHY ÖDÖN MŰVELŐDÉSPOLITIKAI NÉZETEI Bényei Miklós

„Most is előttünk áll a kis ember, alacsony vaskos termetével. Korán őszült sárga-fejér hajszálai, fejér szemölde, kipödrött rövid bajusza, villogó eleven szemei olly tekintetet kölcsönöztek kerek arczának, mint egy oroszlánfő. [...] S midőn szónokolt, többnyire hátraveté e kis oroszlányfőt izmos rövid nyakán. Keresztbe fonta karjait, mint Napóleon, s csak a szónoklat legszenvedélyesb helyeit kísérték keze árnyazó mozdulatai. Éles tekintete egy szemletartó vezér önérzetével futott végig ollykor a gyülekezeten. Érezé, hogy ő rendesen ura a gyülekezetnek, mellyben szót emel, mint Neptun a haboknak. Senki sem volt nála biztosabb a hullámok között ...” A kortárs publicista-politikus, Csengery Antal jellemezte ezekkel a szavakkal1 a reformkori rendi országgyűlések híres-jeles Bihar megyei követét, Beöthy Ödönt. Egyike volt ő a legnépszerűbb diétái szónokoknak és a legismertebb ellenzéki politikusoknak.1 2 A liberális reformerek egyik vezéralakja, a nemzeti önrendelkezés eltökélt híve, a szabadságharc kormánybiztosa; politikai tevékenységében szorosan összefonódott a társadalmi haladás (az adott korban: a polgári átalakulás) és a nemzeti fejlődés gondolata, programja.

A reformkori politikus

Beöthy Ödön 1796. december 5-én született Nagyváradon. Jómódú, hivatalviselő köznemesi családból származott, apja Bihar vármegye alispánja is volt. Fiatal éveiben nemzedékének jellegzetes életútját járta: 16 évesen — tanulmányait félbeszakítva — huszárnak állt, részt vett a napóleoni háborúkban, és csak 8 esztendei katonáskodás után tért haza. Az 1825—27-es országgyűlés, a nemzeti mozgalom fellendülése rá is elhatározó hatással volt: ekkor döntött úgy, hogy közéleti szerepet vállal. 1826- ban megválasztották Bihar vármegye táblabírájává, majd 1830-ban országgyűlési követévé. Pozsonyban a formálódó reformtáborhoz csatlakozott, hazajövet pedig a bihari ellenzék megszervezője, a liberális eszmék itteni propagátora lett. Befolyását, tekintélyét jelzi, hogy 1832-ben, 1839-ben és 1843-ban újra elküldték a diétára, sőt a polgári forradalom győzelme után, 1848. március 27-én ötödször is megbízták e feladattal. 1841—44 között az alispáni tisztséget is betöltötte, mintaszerűen végezve munkáját. Az első felelős és független magyar minisztérium Bihar megye főispánjává nevezte ki; 1848 augusztus 26-tól pedig délvidéki, majd december 19-től 1849. február 1-ig erdélyi kormánybiztos. 1849. április 5-én az Országos Honvédelmi Bizott1 Cs. A.: Beöthi Ödön. = Magyar szónokok és statusférfiak. Pest, 1851. 21. old.

2 Népszerűségére 1. Szűcs Miklós naplója 1839—1849. Miskolc, 1981. 55. old.; VachotImre: Néhány alsótáblai szónokunk jellemrajza. II. Beöthy Ödön. = Országgyűlési almanach. Pest, 1843.12—14. old.

23