A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája II.
A debreceni katolikus templomok a reformált egyház kezére kerülnek. Debrecenben 1216 portát írtak össze — a város lakossága kb. 7—8000 fő. Protestánsok Szegedről Debrecenbe menekülnek. Debrecenben megszűnt a római katolikus egyház működése. 1555 június 11—20. A város a szolnoki szandzsákba került, de a hódoltsági adót még a budai pasának fizeti. 1556 december 27. Izabella királynő és János Zsigmond közösen megerősítik Debrecen városának több kiváltságlevelét. Kezdetét veszi városunkban a szőlőművelés. 1557 Az ötvös céh első említése. 1558 Méliusz Juhász Péter Debrecen lelkipásztora. Nagy károkat okozó tűzvész pusztított a város déli részén, 1561 június 9. János Zsigmond király elrendelte, hogy a Debrecenbe költözött nemesek fizessenek adót. november 30. Az antitrmitárius tanokat hirdető Arany Tamás nyilvános hitvitát folytat Debrecenben Méliusz Juhász Péterrel. Bebek György fegyveresei felégették és kirabolták Debrecent. Huszár Gál megalapítja könyvnyomdáját. 1562 A húsvéti vásárok idején a törökök felprédálják Debrecent. Szabó Miklós debreceni főbíró kiváltságlevelet adott a varga céhnek. Török János halála. Ez évtől megszűnt a közvetlen földesúri beleszólás Debrecen életébe. Megjelenik Debrecenben Méliusz Juhász Péter fogalmazásában az első református magyar hitvallás: Confessio catholica. 1563 július 18. János Zsigmond megerősíti a jobbágyok Debrecenbe való szabad költözését. 1564 szeptember. E hónapban három nagy tűzvész pusztított városunkban. Leégett a Szent- András templom is. 205
