A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Forrás - Varga Antal: Az 1794. és 1797. évi balmazújvárosi kamarai összeírás II. rész
7. § Egy kaszálója van (az uradalomnak) a Magdonának nevezett réten, amelyről a bírák és esküdtek vallomása szerint egy közepesen termo évben 12 rendes kétfoga- tos jobbágyszekérnyi szénát nyer, amelynek kilencéből telne ki egy boglya, mely hosszában 1, szélességben lll2, magasságban 3 öles, különben az említett egy szekér széna l3/9 boglya, amely közepesen értékelve 12 Rft. Mivel azonban ez a jövedelem a már fentebbi rovatban az úrbéri szerződés 1. pontjában szerepel, itt csupán lapszélen emlékezet okáért jegyeztük fel. 8. § Urasági legelőt a község elkülönített legelőjéből nem adtak. 9. § Az előbbi leírt udvarház káposztáskertje 300 négyszögöl területű, amelyből évente bejöhet 6 Rft. Levonva ebből nem kevesebbet, mint egy harmadát a szükséges megművelésért, vagyis: 2 rajnai forintot. Tiszta haszon ebből: 4 rajnai forint. A jövedelmek eddig együttesen: 2579 Rft. 20 krajcár. Továbbá ez a kert egyfelől az urasági épületek falával, más részen fenyődeszka kerítéssel van körülvéve, amelynek felbecsült értéke a fenti épületek közt harmad- osztályúként szerepelt. 10. § Gyümölcsös kert ezen a részen nincsen. 11.§ Ezen a helyen sem komlóskert (lupulerum), sem kendertermesztés (canabetum), sem káposzta termelés (cauletum) nincs. Halászat a Hortobágy folyón van, az úrbéri szerződés 1. pontja szerint az egész területet a communitás bérli 2500 rajnai forintért, amely évenként 10 rajnai forintot hozhat. Az úrbéri szerződés 3. pontja értelmében a bírák vallomás alapján 1000 kéve nádat kötelesek beszolgáltatni, amely kévénként 1 krajcárral számítva 16 rajnai forint 40 krajcár. Az uradalmi mészárszékért és a hozzácsatolt házacskáért a mészáros — az előttünk nem volt bérleti szerződés szerint köteles fizetni 20 rajnai forint 24 krajcárt. 13. § Hídvámból jövedelem nincs. Vásárpénzből jövedelem nincs. 161
