A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Forrás - Varga Antal: Az 1794. és 1797. évi balmazújvárosi kamarai összeírás II. rész
Falazási munka Ácsmunka Asztalosmunka Lakatosmunka Üvegezési munka Összesen: 6000 rajnai forint. 1145 rajnai forint. 651 rajnai forint. 52 rajnai forint. 133 rajnai forint. 7981 rajnai Ft 16 krajcár. Debrecen sz. kir. városban egy ház, amelyet elhanyagolt állapotban találtunk, szilárd anyagból készült és cseréppel fedett. Az utca felől van két szoba és ugyanannyi éléskamra (dispensa), egy konyha és egy másik kamra a tűzifa elhelyezésre. Áz udvari részen van két szoba, egy konyha és egy kamra, pince 200 cseber befogadó képességű és egy tölgyfával béllelt kút. Van itt egy istálló égetett téglából építve, náddal fedetten, amely 6 ló és 2 szekér elhelyezésére elegendő szekérállás, rongyos tetővel. Körül van kerítve az egész épület fenyődeszka kerítéssel, ami már nagyon elavult. Az egésznek a területe 800 négyszögöl. Az „m” szerint becsültük fel ilyen módon: Falazási munka Ácsmunka Asztalosmunka Lakatosmunka Üvegezési munka Összesen: 1200 rajnai forint. 432 rajnai forint 45 krajcár. 53 rajnai forint 15 krajcár. 50 rajnai forint 15 krajcár. 15 rajnai forint 49 krajcár. 1752 rajnai forint 4 krajcár. 2- § Az urasági földet teljes egészében bérbeadták; sem jószágokból, sem állattenyésztésből majorsága az uradalomnak nincs, nincsen lejárt bérleti szerződése sem. Ebben a mezővárosban özvegy Andrássy Istvánnénak a részén 67 egész és У8 telek van. Mellette a házaszsellérek száma: 133, a háznélküli zselléreké: 11. A jobbágyok az 1. sz. alatti úrbéri szerződés szerint szerződtek, amely szerint az uradalommal szemben 286 Rft., 383/g krajcár hátralékuk van, s amint a No.2. melléklet mutatja: az alárendelteknek (subditi) telkei sem mérnökileg nincsenek kimérve, sem a telkek állagának mennyiségét határozottan megállapítani nem tudják, s egyelőre a bírák és esküdtek tanúvallomásai és jelen bíróság szemrevételezése alapján a szántókat 38, 1200 négyszögöles holdakban állapítottuk meg, s egy-egy telek után 18 kaszálórétet. A lakosok református vallásúak, részben magyarok, részben német nemzetiségűek. Jövedelmeik és hiányosságaik az összeírásban következnek. Adózás és háziadó címén kötelesek előállítani 1662 Rft. 48 krajcárt. Ennek a mezővárosnak a határa a szőlőskerttel együtt síkságon fekszik, s az alárendeltek nem haszontalan mezőgazdaságot folytatnak. A föld ezen a határon jó, továbbá olyan mértékben termékeny, hogy egy-egy mérő mag a rozsból 4, tavaszi búzából 3, az árpából 4, a zabból 4 mérőt hoz. Egy mérő a rozsból 81 V2 fontot, tavaszi búzából 81-et, árpából 62-t zabból 41 fontot nyom, amiből jó gabonát lehet mérni, mivel a határ 1. osztályú. A többi részen az alattvalók leginkább szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak, különösen, ha áradások nem jönnek közbe. Erdői az uradalomnak nincsenek. A község legelője nem elegendő módon, mégis bőséges, mivel azon 634 ló, 10 159
