A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok - J. Frater Zsuzsa: Népskolák Bihar megyében 1770/71-ben

111 1910-ben Szentjobb.

112 1910-ben Hegyközszentmiklós.

113 Később Szentpéterszeg.

115 Az összeírás megjegyzi, hogy a II. és a III. iskola a Székelyhídhoz csatolt Székesvárosé.

116 1910-ben Tenkeszéplak.

117 1910-ben Váradszőllős.

118 1910-ben Tárkányka.

119 1910-ben Mezőtelegd.

120 1910-ben Mezötelki.

123 1910-ben Bihartorda.

125 1910-ben Sárrétudvari.

126 1910-ben Biharugra.

127 1910-ben Biharvajda.

128 Később Vasand.

131 Később Nagyvárad része lett az összeírásból hiányzó Várad Olaszival együtt.

Romániához tartozó helységek:

2, 3, 4, 6, 9, 11, 13, 14, 17, 18, 19, 20, 22, 23, 24, 29, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 41, 43, 46, 47, 50, 53, 55, 56, 57, 59, 62, 65, 66, 69, 70, 72, 78, 79, 80, 81, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 90, 91, 92, 93, 94, 95, 96, 101, 102, 103, 104, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 124, 127, 128, 129, 131, 132.

válaszok alapján következtethetünk, az iskolamester nevét, szolgálati idejét, javadalmait és képzettségét, a tanulók számát és vallását, a tantárgyakat és a tanítás módszereit, valamint azt kívánták megtudni, hogy miben kell és lehet az oktatás színvonalát javítani. A jelentések latin nyelven készültek.

A Bihar megyei jelentés1 adatai

II. József népszámlálásakor Bihar megye területe 11 082 km2, az összeírt népesség száma 316 139 fó'. Mint ilyen a korabeli Magyarország legnagyobb területű és népességű megyéje volt, területe közepesen sűrűn (28,5 fó'/km2) lakott.7 8

A megye település- és népességtörténetét a török pusztítás időszakáig Jakó Zsigmond munkája alapján ismerjük.9 Legutóbb pedig Dávid Zoltán állásfoglalása formálta át a török pusztítás méreteiről szóló hagyományosan elfogadott véleményt.10 11 Megállapítása szerint a megye magyar népességének pusztulása nem lehetett olyan mértékű, mint azt feltételezték és az újratelepülés folyamata sem magyarázható csak külső bevándorlással. A népesedés-szerkezet annyiban alakult át, hogy a korábbi területi elhelyezkedéshez képest „a folyóvölgyek magyar településhálózata felszakadozott s a beékelődő új falvak között kisebb szigetekre bomlott”.11 Ugyanakkor a vegyes népességű vidékek magyar lakossága eltűnt, mindazonáltal a megye magyar többségét megőrizte.

Ezt az álláspontot — az alapfokú oktatás oldaláról — erősíti az 1770/71-es iskolaösszeírás Bihar megyei jelentése. A falusi és mezővárosi népiskolák, mint az alsófokú oktatás letéteményesei, a református kulturális hagyományok töretlen továbbélését bizonyítják. Ugyanakkor a megyében élő románság erősödő művelődési igényei is hangsúlyt kapnak.

7 A. fund. Lad. E. 68. cs.

8 Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787). (Szerk.: Dányi Dezső és Dávid Zoltán) Bp., 1960. 55. old.

9 Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp., 1940.

10 Dávid Zoltán: Az 1692. évi összeírás forrásértéke. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve IX. 1982. 117—127. old.

11 I. m. 123. old.

15