A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 12. 1985 (Debrecen, 1985)
Műhely - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban
say Jenő igen nagy szerepet vállalt, s részben az ő munkája is volt a törvény megszövegezése. E törvénnyel részben sikerült elhárítani a vízi társulatok megszervezésének akadályait, sőt a kultúrmérnökség számára lehetővé tette, hogy a szükséges társulatokat megalakítsa. A törvény értelmében a kultúrmérnökség az érdekeltségi területeket megállapíthatta, meghatározhatta az anyagi hozzájárulások mértékét, sőt a társulatok vagy érdekeltségek műszaki munkáit is elvégezhette, s emiatt azoknak sok esetben nem kellett saját műszaki szervezetet létrehozniok és fenntartaniok.6 Ezáltal a vízügyi munkálatok előnyösen olcsóbbá váltak a korábbiaktól. Az említett ügykörökben a kultúrmérnöki hivatal az általános közigazgatási hatóság (alispán vagy a polgármester) szakértőjeként járt el. Az említett vízjogi törvény, az 1885 : 23. t.c. végrehajtására megjelent a 17 202/ 1885. F.I.K.M. sz. rendelet, mely a kultúrmérnöki hivatalok szervezetét és hatáskörét szabályozta. A kultúrmérnökök szakértői szerepet töltöttek be az általános vízügyi hatóságok mellett, mivel a hivatalokat nem ruházták fel hatósági jogkörrel. Azonban talajjavítási és vízhasználati ügyekben a miniszter nevében önállóan intézkedhettek a kultúrmérnöki hivatalok. Ellenőrizték az ármentesítő társulatokat és a vízügyi hatóságok első- és másodfokú határozatai ellen fellebbezést terjeszhettek be.7 A vízjogi törvény végrehajtása során a 45 689/1885. F.I.K.M. sz. rendelet értelmében átszervezték az 1879-ben megszervezett kultúrmérnökséget: Országos Kultúrmérnöki Hivatalt és 8 kerületi kultúrmérnöki hivatalt hoztak létre, melyek 1886-tól működtek.8 E szervezet hasonlított az 1881. évi kerületi kultúrmérnöki hivatalokhoz, amelyeket még a vízügyi törvény megalkotása előtt létesítettek, amint erre már utaltunk. A kultúrmérnöki hivatalok munkaköre az állami kezelésben nem álló folyóvizek rendezése mellett a műszaki talajjavítások tervezésére és végrehajtására, a vízmosások megkötésére, valamint a vízügyi törvény végrehajtásával kapcsolatos műszaki teendőkre terjedt ki a 24842/1902. F.M. sz. rendelet alapján, mely utóbb részletesen szabályozta a kultúrmérnöki hivatalok hatáskörét.9 Az érdekeltek kérésére a műszaki terveket és költségvetéseket díjtalanul készítették el a vízlecsapolásokra, öntözésekre, alagcsövezésekre, a folyómedrek és partok karbantartására, a hivatkozott rendelet értelmében. A kultúrmérnöki hivatalok szervezetét szabályozta az 5001/1901. FM. sz. rendelet is, mely szerint a kultúrmérnöki hivatal élén egy főmérnök állott, aki a beosztott mérnökökkel és az ún. vízmesterekkel együtt látta el a hivatali teendőket.10 * Időközben az országos irányító hatóságot többször átszervezték. 1891-ben az Országos Kultúrmérnöki Hivatal hatáskörét a Földművelésügyi Minisztérium VI. főosztályának kultúrmérnöki osztálya gyakorolta. A főosztálynak külön elnevezése is volt: Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal néven is említették. E főosztályból alakult meg 1899-ben az Országos Vízépítési Igazgatóság.11 Más szerzők szerint az Országos Kultúrmérnöki Hivatal helyett 1891-ben a vízügyi műszaki szolgálat végzésére szervezték meg a Földművelésügyi Minisztériumban az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatalt, melynek a kultúrmérnöki osztálya látta el a megszűnt jogelődje feladatait. A külső hivatalok ellenőrzése és irányítása végett az említett kultúrmérnöki 6 A magyar vízszabályozás... i. m. 135. old. 7 A földművelésügyi szakigazgatás története, i. m. 61. old. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. 220. old. 8 Uo. 92. old. A szervezést vázlatosan tárgyalta: A helytörténetírás levéltári forrásai. П. 1848— 1944. (Szerk.: Komoróczy György) Db., 1972. 345. old. Meznerics I.—Torday L.: i. m. 254. old. 9. A földművelésügyi szakigazgatás, i. m. 92. old. 10. Meznerics I.—Torday L.: i. m. 254. old. 11. Földművelésügyi szakigazgatás... i. m. 92. old. 122
