A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Tímár Lajos: A debreceni értelmiség a két világháború között

kásban, 55,5%-a 2 szobásban és 28%-a 3, vagy töbszobás lakást birtokolt. A lakások 16,6%-ának nedves volt a padlózata. A lakáskörülmények átlagban természetesen jóval kedvezőbbek voltak a munkásokénál. Az alvásra szolgáló helyiségekben az egy személyre jutó légköbméter 15,1 volt, szemben a munkáscsaládok 8,9-es átlagával. Az összes lakások 44%-a volt el- ltáva angol WC-vel, 61%-a pedig vízvezetékkel.26

Ezek az adatok nem csupán az értelmiség differenciáltságára utalnak, hanem arra is, hogy az értelmiségnek mintegy egynegyede a mindennapi életvitelt leginkább meghatározó lakáskörülmények tekintetében a munkásosztály felső rétegéhez hasonló feltételek között élt.

Az értelmiségi családoknak mintegy 20—30%-a élt középpolgári vagy azt megközelítő életszínvonalon. Az I. osztályos értelmiségi származású tanulóknak 1931-ben közel 30%-a 3 szobás vagy nagyobb lakásban lakott, s 37%-uk az orvosi vizsgálat szerint jól táplált volt. 1930-ban a debreceni ipari tisztviselők 30,5%-a, a kereskedelem és hitel tisztviselőinek 22,2%-a a közszolgálati tisztviselők 19,8%-a tartott házi cselédet.27 Az értelmiség ezen felső rétegéből került ki az a felső 5%, amely az iparvállalatok és bankok igazgatóságaiban ill. felügyelő bizottságaiban szerzett pozíciói révén 25 000 pengőre, néhány esetben 30—45 000 pengőre egészítette ki évi jövedelmét. A debreceni pénzintézetek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai közül 1928-ban 69% volt az értelmiségiek aránya. Ezen belül egyedül az ügyvédek aránya 23% volt.28

Az 1934-es évre a legtöbb adót fizetőket, a szellemi foglalkozásúakra vonatkozó kétszeres adóbeszámítás figyelembe vételével átcsoportosított virilista jegyzék alapján valóságos képet kapunk az értelmiség súlyáról a legtöbb adót fizetőkön belül. Az első 400 virilista között 17,25% az értelmiségiek aránya, az első száz között 22% az értelmiségiek aránya, melyeknek közel 50%-a ügyvéd. Az első négyszáz virilis között 5,5% az ügyvédek, 4,75% a köztisztviselők és 4,5% az orvosok és gyógyszerészek aránya. Tehát a mintegy 600 jogász végzettségűből 22-t találunk a virilisták között a valamivel több mint 200 főnyi orvosból és gyógyszerészből 18 főt. A több mint ezer köztisztviselőből viszont csak 19 főt találunk e testületben. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a köztisztviselők egy jelentős része hivatalból bekerült a törvényhatósági bizottságba, így nem volt any- nyira érdekelt, hogy felkerüljön a virilista jegyzékre.

Az általános kereseti adó alapján néhány ügyvéd, ill. gyógyszerész keresete 20—30 00 pengő körül volt. Többségüknek a jövedelme a 30-as évek közepén 8—15 000 pengő között váltakozott. Ehhez járult esetenként a házingatlanból és földből származó jövedelem, amelyet külön adóztattak. Jellemző, hogy 1940-ben a földbirtokosok és földet bérlők között 30% volt az ügyvédek aránya.

A virilisták között a tanárok és tanítók aránya csak 1,5% volt, amely e réteg számához viszonyítva alacsonynak mondható. Az értelmiség belső tagoltságát a felső szinttől lefelé szemléletesen tükrözi az örökségként az

26 Eduard Neuber: Die Untersuchung der Schüler in Debrecen in Jahre 1931—32. 1931—32. Bp. 1933. Egyéni adatlapokból, 1—174. old. (saját számítás).

27 Uo. és Mozolovszky Sándor: Kik tartanak házi cselédet. Magyar Statisztikai Szemle, 1935. II.

28 Debreceni címtár. 1928. évi adataiból számítva.

72