A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Tímár Lajos: A debreceni értelmiség a két világháború között

oly elsőrendű követelmények, amelyek nélkül eredményes nemzeti munka el sem képzelhető.”20

Az államhatalomhoz kapcsolódó jogászság magatartásformáit „az úriság igénye és a fennálló jogrend védelme határozta meg. Mindezek létrehozták a jogászságnak mint végrehajtó hivatalnoknak, mint a hatalom szolgájának tÍDusát.”21 Ahogyan Kölcsey polgármester Móricz Zsigmonddal vitatkozva megfogalmazta: „a közigazgatáshoz úri emberek kellenek.”22

Az ügyvédréteg részt vesz a szinte teljesen budapesti nagybankok tulajdonában levő debreceni vállalatok és bankok igazgatóságaiban is. Sőt e réteg számára ez jelenti a gazdasági életteret. Mint a nagytőke kiszolgálója maximum 5—10 000 pengőt birtokoltak a részvénytőkéből, de jövedelmük fő forrása a felhalmazott igazgatósági tagságokból származott. A szabadfoglalkozású területen dolgozó jogászság többsége zsidó származású volt, szemben a közszolgálati jogászság magvának református vallásával és civis származásával.

A jogászság társadalmi presztízsét jelzi, hogy a város társasági életének nagy eseménye volt a jogászbál, a helyi lapok mindig a címoldalon tudósítottak erről az eseményről. Illusztrációként a Debreceni Független Űjság 1929. január 20-i tudósításából idézünk: „József főherceg és családja a főispán teadélutánján, este a jogászbálon vettek részt. Itt nagy ceremónia közben vonult be a főhercegi pár, pálcás urak és fáklyások felvonulása közben.”

Az orvosok, az értelmiségnek mintegy 15%-át tették ki. A belső tagolódása ennek a rétegnek is erőteljes volt. A felső csoportot az egyetemeken, klinikákon tevékenykedő vezető állású orvosok és városi tisztiorvosok képezték. Az orvosoknak mintegy 40%-a izraelita volt. Az orvostársadalom is a „szellemi középosztályhoz” tartozott. Az orvosok társadalmi presztízsének apró, de jellemző mozzanata, hogy a városi vezető elitet tömörítő teniszegyletben jelentős számban képviselte magát. A Debreceni Kaszinóban Dr. Kulin László egyetemi magántanár volt pénztárnok. 1940-ben a Kékek Klubjának Dr. Ruffy Vargha Kálmán volt az elnöke.

Jövedelem és vagyoni különbségek az értelmiségen belül

Az értelmiség magatartását jelentősen befolyásolta a korszakban minden jelevő munkanélküliség. Az 1928-as felmérés szerint a szellemi munkások közül 3357 fő élt kizárólag szellemi munkából, 304 fő túlnyomó- részt, 247 fő pedig kisebb részben. A felmérés szerint ez évben a hivatalosan munkanélküli szellemi munkások száma 68 fő volt. A munkanélküliek száma a válság időszaka alatt jelentősen nőtt.23 Az értelmiségi munkanélküliség az 1930-as évek végén kibontakozó konjunktúra hatására sem szűnt meg. 1940-ben a város polgármestere külön kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy az ún. ÁDOB kisegítő munkaerők alkalmazását a következő évre is engedélyezze, hogy „az igen nagy számban állás és al20 Uo.

21 Szabó András: A jogászság megváltozott társadalmi szerepe. Szociológia. 1975. 502—503. old.

22 Sőregi János emlékiratának 1942. március 10-i bejegyzése. (Kézirat). KLTE Ms 11.

23 MSK új sorozat 79. köt. Bp. 1930. 83. old.

70