A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt

A felnőtteknek általában minden év novemberében kezdődtek a szokásos főgimnáziumi „fölolvasó estélyek”.19

Hajdúvármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága 1923. június 25-én tartotta alakuló ülését, ahol az intézőbizottság tagjává választották Márk Imre főgimnáziumi igazgatót is Hajdúnánáról. Az ismeretterjesztő előadásokat rendszerint vasárnaponként tartották. A megyei bizottságtól lehetett kölcsönözni diapozitív képsorozatokat is. Városunkból az ország történetével és főleg a mezőgazdasággal foglalkozó sorozatokat igényelték. Az előadások mellett szerveztek tanfolyamokat is. Analfabéta tanfolyamok, kereskedelmi tanfolyam,20 közigazgatási tanfolyam, háztartási és különféle gazdasági tanfolyamok nyújtottak új ismereteket a művelődni vágyóknak.

Az első nyomdát Bartha Imre könyvkötő és nyomdász alakította 1893- ban. A nyomda vezetője 1908-tól Horovitz Gyula, aztán Pósa Tamás, Bőhm István, majd Katona Ferenc lett. A Bartha-féle nyomdában a korszerűsítések után 1899-től már könyvet is készíthettek (pl. 1900-ban a Barcsa-féle Nánástörténetet 320 oldalban). Itt nyomják 1907-től a Hajdú-Nánási Újság (1907. május 18. — 1944. június 30.) és a Hajdúnánási Köztársasági Újság (1919. január—február 17.) számait. A város első újságját21, a Nánási Lapokat (1892) még Hajdúböszörményben nyomtatták.

„A nánási nyomda állandó munkája volt a gimnázium úgynevezett közös értesítőinek vagy évkönyveinek megjelentetése. Ezek az évkönyvek esetenként vaskos kötetek voltak, mindig tartalmaztak egy-két igényes nekrológot, de még inkább tanulmányt, az iskola tanárainak tollából. Ezek közül a tanulmányok közül nem egy ma már keresve keresett történelmi, helytörténeti, népnyelvi, néprajzi, irodalomtörténeti forrás. Részben közvetlenül, részben közvetve szolgálták a nánási munkásművelődés ügyét.”22

Ugyancsak a nyomda készítette a református Egyházi Híradót, az Egyházmegyei Évkönyvet, illetve egyéb helyi és megyei kiadványokat. Röplapok, falragaszok, meghívók, gyászjelentések, üzleti tájékoztatók, üzemi beszámolók és egyéb közigazgatási anyagok is készültek itt, szerepet játszva a helyi szokások formálásában, a társadalmi, kulturális életben. A nyomda urbanizációs tényező lett. A polgári fejlődés igénye hozhatta létre, aztán visszahatásként megsokszorozta, viszonozta a ráfordított költségeket.

Hajdúnánáson a felsoroltakon kívül még az 1911-ben alakult Szűcs Lajos féle nyomdát és papírkereskedést említhetjük. Amikor 1911-ben a Debrecen kerületi nyomdatulajdonosok egyesületét létrehozták, annak tagjai lettek a nánási nyomdatulajdonosok is.23

Csupán egy évet ért meg a város első újságja, a „Nánási Lapok”. A „Hajdú-Nánási Újság” már hosszabb életű volt, 1919-es névváltozata a „Hajdúnánási Köztársasági Újság”, illetve a felszabadulás után „Nánási Szabadság” lett. A helyi, publikáló tanárokon kívül Kosztolányi, Krúdy, Móricz Pál, Györffy István írásait is gyakran közölték.

A „Hajdúnánás” a függetlenségi 48-as párt lapjaként 1911. áprilisában indult. Főszerkesztője dr. Berencsy János, a felelős szerkesztő Brassoy Károly volt. A hetilapot egy évre hat koronáért lehetett előfizetni.

19 Hajdúnánás c. újság 1911. nov. 11. 29. ez.

20 Uo. 1911. júl. 2. 10. sz.

21 Dankó I.: Munkásművelődés ... i. m. 32. old.

22 Uo. 82. old.

23 Hajdúnánás c. újság 1911. szept. 24. 22. sz.

60