A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt

A Polgári Olvasókör 1876-ban, a Kaszinó Egylet 1877-ben, az Iparos Kör 1884-ben, a Hajdúnánási Polgári Olvasókör (ez a Függetlenségi Olvasókörből vált ki) 1895-ben, a Kossuth Olvasókör 1905-ben, a Függetlenségi Polgári Olvasókör 1906-ban, a Bocskai Olvasókör 1911-ben, a Hunyadi Olvasókör 1913-ban alakult meg. Az olvasókörök vagy a társadalmi tagozódást, vagy a területi adottságokat figyelembe véve alakultak meg.

A szegényparasztság alkotta az 1911-ben megalakult Réti Olvasókör tagságát. Az alapszabályban a modern gazdálkodás tanulmányozását, tudományos, hasznos, mulattató és gazdasági szakirányú könyvek, hírlapok olvasását, előadások, felolvasások tartását fogalmazták meg fő feladatul. Az agrárszocialista mozgalmak ellensúlyozására hozták létre a Gazdakört, amely külön állami támogatásban is részesült (1903-ban pl. 170 kötetes népkönyvtárat kaptak a Földművelési Minisztériumtól).7 Az olvasókörök valóban közelebb hozták egymáshoz az embereket, de a társadalmi korlátokat alig érintették, a különbségek megszüntetését nem fogalmazták meg politikai célként. Sőt többnyire olyan állapotot rajzoltak (pl. a Polgári Olvasókör 1874. decemberi alapszabályában), hol a kör, „egylet tagjai nemzetiség, vallás, rang és politikai nézetkülönbség nélkül minél gyakrabban öszve jöhessenek a kölcsönös eszmecsere és barátságos társalgás, továbbá a hírlapoknak és tanult embereknek népszerű irányban tartott felolvasás által, szellemi életűket pezsgésben tarthassák, értelmöket, felfogásaikat így élesítvén, úgy a társadalmi, mint Országos, Megyei, illetőleg kerületi vagy városi ügyekben való jártasságot elsajátíthassák; szóval, hogy szellemi táplálékot nyerhessenek”.8

Az iparosság művelődési igényeit az Iparoskor, illetve az Iparos és Kereskedő Ifjak Önképzőköre szolgálta. Az iparos kör még 1884-ben alakult meg. A századfordulón a következő lapokat járatták:9 Vasárnapi Üjság és Politikai Újdonságok, Országvilág, Egyetértés, Magyarország, Budapesti Hírlap, Magyar Nemzet, Népzászlója, Néplap, Debreczen, Magyar Ipar, Gyümölcskertész, Mátyás Diák. Ezek bekötött számait később olvasásra is kiadták, kölcsönözhették. 1910-ben az előbb felsoroltak köre kibővült a Tolnai Világlapjával, a Kakas Mártonnal, a Hajdúnánási Újsággal, a Magyar Lappal, az Az újsággal, a Nemzeti Állammal. A könyvtár gyarapítására pedig a közgyűlés 100 koronát szavazott meg.

Az Iparoskor szerepet vállalt a munkásgimnázium szervezésében, tárlatlátogatásokban, tanulmányi kirándulásokban is. 1912-től vigalmi bizottság feladatává tették mulatságok rendezését, a tagsági díjat ekkor már négy koronáról hatra emelték. A könyvtárban 353 mű 454 kötetben volt ugyanebben az évben.10 A háború utolsó éveiben a megromlott gazdasági helyzet miatt az Iparoskor és az Ipartársulat egyesült. Az Iparoskor a tulajdonában levő 3032. házszám alatti házastelket tartozékaival s mintegy 15 380 korona teherrel felajánlotta az Ipartestületnek azzal a feltétellel, hogy az Iparoskor alapszabályaiban kitűzött célokat felkarolja, az Ipartestület kebelében olvasó- és játéktermeket tart fenn az iparosság önművelésére és szórakozására.11

7 Dankó L: Munkásművelődés i. m. 78. old.

8 HBmL. Hb. X. 80. 1. — 1874. dec. 15.

9 HBmL. Hb. X. 277. — 1900. dec. 30. jkv.

10 Uo. 1912. jan. 7-i jkv.

11 Uo. 1918. dec. 29-i jkv.

56