A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt

MŰVELŐDÉS HAJDÚNÁNÁSON A FELSZABADULÁS ELŐTT

Radics Kálmán

Az intézményesített oktatás-nevelés és az iskolán kívüli népművelés különféle formái, lehetőségei biztosítják egy-egy időszakban a társadalom tagjai számára a művelődési lehetőségeket. Az sem közömbös, hogy a kor embere milyen gazdasági, szociális viszonyok között él, mennyi időt használhat, illetőleg használ fel a szervezett és az öntevékeny tanulásra, ismeretszerzésre, művelődésre. Jelen dolgozatunkban az iskolai művelődési munkát csak érintjük, természetesen eleve tudomásul véve az iskolák meghatározó erejét az emberek életszemléletére, gondolkodására, személyisége kifejlődésére. Hajdúnánás a hajdútelepítés után egyike lett az ún. öreg hajdúvárosoknak. Kezdetben vezető szerepet játszott a hajdútelepülések között, de később Böszörmény vált központtá. Viszonylagos elzártságuk hátráltatta a fejlődést, ugyanakkor egységesebb etnikumot őrzött meg. A gazdag néphagyomány feltáróiként említhetjük Igmándy József, P. Kiss Eszter, Máté Lajos, Molnár József, Dankó Imre nevét, de a helytörténetnek1 is akadtak művelői már a XIX. század végén, így pl. Bodnár Lajos, Hegyi József és Barcsa János. Századunkban a családkutatás terén szorgoskodott Apostol Elek lelkész.

Az agrárjellegű városban néhány kisipari szakma nagy hírre tett szert (pl. tímár, szűcs, csizmadia, kádár, szalmaipar), de leghíresebb mégis a malomipar volt. A vasutat Debrecen és Hajdúnánás között 1884-ben építették meg. Az 1600-as évek elejétől az egyháznak döntő szerepe volt a művelődésben, iskolaszervezésben.

A kultúra és a kulturálódás alappillére hosszú időre a család és az egyház maradt. A világi művelődés kibontakozása a XIX. század közepe tá1 Legfontosabbként a település monográfiáját említhetjük kitűnő szerzőgárdájával. Hajdúnánás monográfiáját említhetjük kitűnő szerzőgárdájával. Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István) Hajdúnánás, 1973. Elsősorban a következő tanulmányok forrásanyagát használtuk fel:

— Orosz István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom 89—208 old.

— Oláh József: Ipar, kereskedelem 209—247, old.

— Fehér András: A tőkés rendszer érdekharca 291—332. old.

— Bajkó Mátyás: Egyházszervezet és iskolarendszer 333—358. old.

— Dankó Imre: Néphagyomány, népműveltség 359—369. old. Témánkhoz külön is alapvető munka: Dankó Imre: Munkásművelődés Hajdúnánáson a felszabadulás előtt. Hajdúnánás, 1980. In: Munkásművelődés hajdan és ma. Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez 2. (Sorozatszerkesztő: Bényei Miklós) Debrecen, 1980.

53