A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Pásti Judit: Tagosítás Konyáron a XX. század elején

kitennie.9 A továbbiakban a bírói tagosítási eljárás négy szakaszra bontható: úm. a megengedhetőség tárgyalása, az előmunkálatok, az érdemleges tárgyalás és a végrehajtás.10

II. Tagosítás Konyáron

A tagosítás menetének e vázlatos áttekintése után térjünk rá községünk, Konyár tagosításának ismertetésére. Ismeretes, hogy Konyár bihari hajdúváros volt. Szabadságát azonban nem sikerült megőriznie. A szabolcsi hajdúkkal ellentétben a XVIII. század elején a bihari kis hajdútelepek az amúgy is szűkebbre szabott privilégiumaikat elvesztették, s földesúri fennhatóság alá kerültek. Konyár az Eszterházyak derecskéi uradalmának tagja lett.11 A szerződéses jobbágyi állapot változatlanul megmaradt az Eszterházyak kezdeményezte 1857. évi úrbérrendezési per megindulásáig, illetve annak lezárásáig, azaz 1864. novemberéig. A keresetlevélben Eszterházy legelő elkülönítést, a víz alól felszabadult részeket, a legelőből történt területfoglalásokat jelölte meg. 1864 novemberében az úrbérrendezési pert barátsággal kötötték meg.12 A herceg illetőségét 1100 négyszögölökkel számítva 1431 hold 680 négyszögölben állapították meg. A lakosság tulajdonába 9111 hold 1075 négyszögöl került.13 Az 1900. évi népszámlálás Konyáron 7246 holdat írt össze.14 * Az 1864. évi földkönyv és az 1900. évi nép- számlálás területe közötti eltérés feloldható, hiszen az 1900. évi statisztika katasztrális holdakban, 1600-as négyszögölökkel számítva adja meg a terület nagyságát. Az 1864. évi földkönyv tehát a herceg illetőségét 1431 hold 680 négyszögölben, a lakosság javait 9111 hold 1075 négyszögölben összesítette, azaz ez együttesen 10 543 hold 655 négyszögöl. A terület 1600-as négyszögölekkel számítva 7249 hold 630 négyszögöl. A tagosított határról 1913 augusztusában készített összesített kiosztási birtokívek alapján a földterület művelési ágak szerinti megoszlása a következő:10

szántóföld

3514 h

474 négyszögöl

kert

25 h

39 négyszögöl

rét

1416 h

138 négyszögöl

szőlő

111 h

1172 négyszögöl

legelő

1712 h

105 négyszögöl

nádas

62 h

751 négyszögöl

földadó alá nem eső terület

404 h

1389 négyszögöl

Összesen 7246 h 868 négyszögöl

9 Uo. 9. old.

10 Lásd részletesen Uo. 11—26. old. A tagosítási munkálatok menetét Vö: Helle L.: i. m. 25—76. old. és Simonffy E.: i. m. 245—259. old.

11 Pásti Judit: Konyár község gazdasági életének főbb kérdései a XIX. század második felében. In: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve IX. (Szerk.: Gazdag István) Debrecen, 1982. 59—60. old. További hivatkozásokat lásd itt.

12 Uo. 64—66. old.

13 Uo. 66. old.

14 MSK, Űj sorozat. 1. kötet. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint. Bp. 1902. 284. old.

lö HBmL. VI. 127/ss 15. Konyár nagyközség kiosztási birtokíveinek összesítése. I. példány. .. .

43