A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)
Tanulmányok - Filep Tibor: Író a forradalomban
л (ami nyilván nagy vitát kavart volna fel) ezzel a sakkhúzással kikerüli. S ugyanezt teszi az Esti Lapok is a helyzet elemzéséből kiindulva. Sok szó esett ezekben a napokban, de a későbbi memoár irodalomban is Kossuth, pontosabban felesége királyi ambícióiról. Nyilván ennek a lehetőségnek az elkerülése is közrejátszott mind Szemerénél, mind Jókainál. Mert ha erre sor került volna, a nép, amely a Függetlenségi Nyilatkozatot kimondta, esetleg Kossuthot is trónra emelhette volna. Nyilvánvalóan más szempontok is közrejátszhattak, hogy az Esti Lapok, amely megindulásától kezdve a megbékélést hirdette, most a köztársasági államforma felé orientálódott. Annál inkább, mert a társadalmi kérdések vonatkozásában továbbra is megmarad eredeti koncepciójánál: Míg a világ világ lesz, az emberek sohasem fognak egymással egyenlőek lenni.2'' A parasztságnak több joghoz juttatása azt jelentené, hogy a nemzetiségek lennének úrrá a magyarság fölött.24 25 Teljesen elnéző a lap az árulók iránt. Követeli a forradalmi törvényszékek feloszlatását. Mindez világosan mutatja, hogy az állásfoglalás nem változott a fő kérdésekben, tehát változatlanul a forradalom befejezettségét hirdeti. Az ezekben az időkben megjelenő példányokban Jókai sokszor nagyon gúnyosan ír politikai ellenfeleiről: „A baloldaliak igen szép piros tollakat hordanak, de most tanulják az abc-t.” stb. Az Esti Lapok publicisztikája meglehetősen ellentmondásos 1849. nyár elején, mintahogy a párt politikája is az volt! A kormány fővárosba költözése után az idő már meglehetősen kevés, hogy kialakuljon a normális politikai élet. Az orosz intervenció meggyorsítja az eseményeket. Haynau meginduló támadása, Paskievics seregeinek megérkezése eldönti a szabadságharc sorsát. Érezni lehet, döntő napok következnek. Jókai is menekül. Miben bízhatott ekkor? Sok szerepe nem volt. Az összeomlás Aradon találja, ekkor csatlakozik a magyar fősereghez. Még találkozik Görgeyvel, Nyáry és más békepártiak társaságába menekül, míg a világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerül, majd amnesztiával visszatér Pestre. Meglehetősen ellentmondásos tevékenysége, politikai koncepciója. Számomra azonban pályáján nem jelent olyan éles fordulatot csatlakozása a Békepárthoz, mint az első pillanatra látszik. Márciusban forradalmár volt, de április, a törvények szentesítése lezárta számára a forradalmat, mint a magyar középnemesség számára is. A nyár, majd az ősz eseményei nem forradalmi események, hanem az alkotmány, mondhatjuk úgy is, a forradalom vívmányainak védelmét jelentik. Ezért hajlandó dolgozni. Az ekkor kialakult nézetei viszik a Békepárthoz. Ekkor a Békepárt koncepciója is ez. így nem beszélhetünk „vedlésről”, csupán egy olyan magatartás megnyilvánulásáról, amely akkor a magyar köznemesség döntő többségének jellemzője. Amely társadalmi viszonyainkból egyértelműen megmagyarázható. Érdemes még megvizsgálni: később Jókai mit vállalt hajdani 1848/49-es önmagából, mert ez sem egészen közömbös! 1848. márciusa a radikálisok körében találja. 1849 márciusában éles po24 Esti Lapok, 1849. márc. 20. 25 Uo. márc. 17. 37
