A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Kronológia - Gazdag István: Debrecen történeti kronológiája I. rész

1332

Károly Róbert Nyírbátornak árumegállító jogot adományozó oklevele Debrecen „bíráit, esküdtjeit, hospeseit és kereskedőit” is említi. Ez bizonyítja a tanács létrejöttét.

MÓL. Dl. 22 478.

1332—1337 között

Debrecen két egyházának — a Szent András templomnak és a Szent László templomnak — a papjai fizetnek pápai tizedet. — Szent László egyházának illetve Szentlászólfalvának ezek az első említései.

V. 1/1. 43, 57, 65, 66, 73, 79, 80, 86.

1350 körül

állnak céhbe a vargák (más néven tímánok), mivel enyingi Török János a város földesura 1555-ben a neki bemutatott kétszáz évesnél régibb szabadalomlevelet írta át.

1359

Balogh

október 16. A Dózsa-fiak, Jakab és Pál megszerezték az oldalági Péterfia Jakab és fia Dávid debreceni részbirtokát, így az egész város földesurai lettek.

DRKK. R. 781. 5, 6.

1361

május 1. I. Lajos király azt a jogot adományozza Debrecennek, hogy a saját kebeléből választott bíró és esküdtek ítélkezzenek lakosainak mindenféle peres ügyeiben.

Meo. 7.

1395

Posztócsapók-takácsok céhlevelet kaptak a város földesurától.

1404

A Debreceni család utolsó férfi tagja, László meghalt.

1405

április 2. Zsigmond király Debrecen városának sokféle érdemeiért megengedi, hogy a várost falakkal körülvegyék: a város mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal amelyekkel Buda város bír, bírhasson, a királynak Debrecenben való tartózkodása esetén az udvartartás természetbeli szükségleteit teljesíteni tartozik; szabad bíró- és tanácsválasztási joggal bír:

190