A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság kialakulása és előzményei

lítható. A gyökérnemez megsemmisül, újrasarjasztása lehetetlen. Máshol termett gyep akklimatizálódása nem honosítható, az elrontott rögös, kiszáradt felületű talajban csak az élelmesebb kórós gyomnövények vergődnek fel és tennék használhatatlanná a legelő eddigi legjobb részét. (Sajnos az akkori féltő óvakodás nem járt eredménnyel, a Hortobágy egyes részeinek meggondolatlan feltörései — igaz mások részéről valamivel később — mégis bekövetkeztek, s máig is alig, vagy nehezen gyógyuló sebek formájában tátonganak.14

Akkor még úgy volt, hogy a Hortobágy folyótól nyugatra eső terület, Debrecen város nagy legelőjének mintegy 2/3-ad része még nyolc évig a Jóvátételi Állomás bérletében áll. Erre a megegyezés 1947-ben már folyamatban volt. Az Állomás rendbehozatta az elpusztított kutakat, az épületek legnagyobb részét, az istállókat, a csárdaépületet. A Jóvátételi Hivatal másfél millió forintot fordított arra, hogy a pusztulást megakadályozza, s a szükséges helyreállítási munkálatokat elvégezze. Ezért különösen érdekes Nahóczky Miklós közellátási felügyelő, mint a Jóvátételi Állomás vezetőjének a véleménye: „Az elmúlt esztendőkben majdnem kizárólag az a terület (Faluvéghalma) és környéke adott alkalmas legeltetési lehetőséget az átadásra előkészített, illetve megvásárolt jószágnak, amelyet jelen eljárás során a telepítési terv felhasználni kívánt. Ennélfogva a Jóvátételi Hivatalnak fogja jelenteni az átadó állomás vezetője, hogy a telepítési terv megvalósítása esetén az egész átadóállomás létesítése és további fenntartása itt lehetetlenné válna, mert a Hortobágy egyéb részein olyan terület, ahol súlygyarapodást lehetne legeltetés útján elérni a jóvátételi átadásra kerülő szarvasmarháknál, valamint ahol azok kísérő takarmánya kaszálás útján biztosítva volna, nincs. A Jóvátételi Hivatal az országnak más helyén ezt a műveletet eszközölni már csak a kelet felé történő vasúti szállítás miatt, de az eddigi befektetései miatt sem lesz hajlandó. Ennélfogva a Jóvátételi Hivatal a felmerült telepítéssel szemben feltétlenül állást fog foglalni”.15

A nagyivániak által igényelt terület a Hortobágy folyó jobb partján, a Zárni rész környékén terül el. A telepítés határa a Kenderátó halomtól északra ,a Mézeshalom, Tatárülés, Bajnokhalom, Nagyállás, Feketerét elnevezésű részeken keresztül majdnem a Hortobágyig ér, onnan délnek fordulva a zárni részeken keresztül a zárni Templomdombon áthaladva a Kis- kenderátó halom mellett nyugati irányban éri el Debrecen határát. Ezen a területen elvileg telepítés nem kizárt, de meg kellene oldani a vízlecsa- polást. Megállapítható, hogy a területnek mely részei alkalmasak lecsa- polással, vagy más talaj javítási módozatokkal telepítési célokra, mert e nélkül az odatelepítendő igényjogosultak alig egy-két évi kísérletezés után tönkremennek és a részükre juttatott területeket otthagyják, hangzott Molnár Endre a Kultúrmérnöki Hivatal vezetőjének véleménye.16 A Hortobágy ugyanis vízügyi szempontból annyira tagolt, hogy jelentős talajjavítási munkálatok, elsősorban vízrendezés nélkül telepítésre alkalmatlan.

Ugyanezt a véleményt erősíti Botos Gábor műszaki főtanácsos és Sápi

14 Zám Tibor: Hortobágyi jegyzetek. Szeged, 1966. 9—10. old. Salamon F.: i. m. 161. old.

15 HBmL. XXI. 505/b. 1. 4. old., Vö: Salamon F.: i. m. 162. old.

16 Uo. 6. old., Molnár Endre miniszteri osztálytanácsos, a debreceni mérnöki hivatal vezetőjének véleménye.

125