A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április) II. közlemény

rok március elején megjelenik.104 105 106 Ha a munkatársak ekkor közölt névsorát összevetjük a majdani első szám tartalomjegyzékével, kitűnik, hogy a két lista lényegében azonos; vagyis az első füzet anyaga már február közepén egybegyűlt. Beharangozott közzététele azonban egyelőre elmaradt. A dolgot alighanem az mozdította ki a holtpontról, hogy a szerkesztőség egyik tagját, dr. Simon Lászlót március közepén kinevezték a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba államtitkárnak,10ü majd pár nap múlva — nyilván az ő javaslatára — Kardos Lászlót és Gáborjáni Szabó Kálmánt miniszteri osztálytanácsossá, Kéry Lászlót pedig tanügyi fogalmazóvá.100 Most már a minisztérium, közelebbről a művészeti osztály is támogatta a lapot, amely röviddel ezután végre napvilágot láthatott.107

A Magyarok első száma 1945. április 10-én jelent meg.108 109 A címoldalon és az impresszumban közölt adatok szerint felelős szerkesztője és kiadója Juhász Géza, szerkesztője Kéry László volt; a szerkesztőség és a kiadóhivatal a Hatvan u. 1. sz. alatt működött; a folyóiratot Nagy Károly Grafikai Műintézetében nyomták. Az 56 oldalas füzet 22 írást tartalmazott: kilenc verset, illetve a műfordítással együtt tizet, két novellát, öt könyvismertetést, három tanulmányt, a főszerkesztő bevezetőjét és egy szerkesztőségi, kiadói közleményt.100

Nemcsak műfajilag, hanem tartalmilag és világnézetileg is a sokrétűség jellemezte; persze ez a sokféleség eszmei és színvonalbeli egyenetlenséggel is együtt járt. A folyóiratot az antifasiszta irodalom és társadalomtudomány egységes orgánumának, a demokratikus összefogás irodalmi-kulturális megtestesítőjének szánták. Több politikai-ideológiai irányzat képviselője is publikált benne: pl. a kommunista Révai József, a baloldali szociáldemokrata Simon László, a polgári radikális Juhász Nagy Sándor, a népiesekhez közel álló Juhász Géza. A szerkesztők megpróbálták egybekapcsolni a humán kultúra különböző ágazatait: a szépirodalom, a történelem, a politika, a zene egyaránt szóhoz jutott. Keveredett a lapban a helyi hagyomány (pl. Oláh Gábor több verse) és az európai kitekintés (pl. Benedek András és Ujfalussy József recenziója), s a szépirodalmi anyagban is megfért egymást mellett a társadalmi-történeti irányultság (Gergely Sándor regényrészlete, Tóth Endre költeménye), a filozofikus látomás (Papp

104 Tiszántúli Népszava, 1945. febr. 24. 4. old. — A Néplap pár nappal később írt erről: 1945. íebr. 28. 4. old.

105 Magyar Közlöny, 1945. márc. 24. 1. old.

106 Magyar Közlöny, 1945. márc. 28. 1. old.

107 Megerősítik ezt a visszaemlékezések is: Kéry 850. old.; Gergely Sándor: Emlékek húsz év távlatából. = Alföld, 1965. 5. sz. 76. old. — Juhász Géza viszont azt állítja, hogy a február 9-én megszerzett cenzori engedély után azért kellett két hónapig várni a megjelentetésre, mert Nagy Károly nyomdája túlzsúfolt volt (Juhász, 1975. 389. old.).

108 A Néplap már másnap hírt adott róla: Megjelent a „Magyarok” című folyóirat első száma. = Néplap, 1945. ápr. 11. 4. old.; részletesebben: Magyarok, = Uo. ápr. 12., 3. old.; Ld. még: Megjelent a „Magyarok” első száma. = Tiszántúli Népszava, 1945. ápr. 13. 3. old., Debreczen, 1945. ápr. 13. 2. old.

109 Felsorolja: Magyarok 1945—1949. Repertórium. (Szerk.: Korompainé Szalacsi Rácz Mária.) Debrecen, 1976. 1. old.

117