A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 11. 1984 (Debrecen, 1984)

Tanulmányok - Bakó Endre: A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság történetéhez

is.”56 Ha olyan elaborátumra utalunk, mint Rapaics.Raymund: A Nyírség növényföldrajza, Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség stb. olybá tűnik, hogy a bizottság alapjában véve eleget tett feladatának.

1934 őszén a társaság természetvizsgáló tagjai elhatározták, hogy kiválva a második osztályból, külön matematikai-természettudományi osztályt alapítanak. Az elnökség és a választmány hozzájárulásával megtörtént a III. osztály kiválása, s zárt ülésen elnöknek Milleker Rezsőt, titkárnak béréi Soó Rezsőt, a növénytan professzorát választották. А III. szakosztály magába olvasztotta a Honismertető bizottságot és magát új tagokkal kiegészítve folytatta az Alföld természeti, néprajzi viszonyainak a kutatását. Szándékában állott saját, önálló folyóiratban publikálni a tagok munkáit. Üléseit minden hó első péntekjén tartotta az egyetem Földrajzi Intézetében, illetve а XV. tanteremben. А III. osztály folyóirata a Tisia, amely a VI. kötetig jutott el. Amikor Soó Rezső Kolozsvárra került professzornak, a titkári teendőket Hoffer András vette át.

Noha az osztályok viszonylagos önállóságot élveztek, az egyesület központi irányítása — bizonyos belső viták, ütközések ellenére — minden időben érvényesült.

A társaság első elnöke, akinek lelkében tulajdonképpen az alapítás gondolata megfogamzott, Pokoly József.07 Szabolcsi középosztálybeli család leszármazottja, teológiát végzett, Tisza Lajos nevelője, Tisza István egyik bizalmasa. Huszonkilenc éves korában kinevezték a kolozsvári egyetem egyháztörténeti tanszékére, majd 17 év múltán, 1912-ben a debreceni Kollégium az egyetemes történelem új akadémiai tanszékére hívja, végül a debreceni egyetem a világtörténelmi tanszékre nyilvános rendes egyetemi tanárnak. „A szó lelkesítő és gyújtó ereje nem volt hatalmában ... Debreceni tanárságának tizennyolc esztendeje egészében véve a fokozatos visszavonulás korszaka volt” — írja róla Révész Imre."8 Nyíltan hirdette, hogy a jövő a szocializmusé,59 de természetesen nem a lenini formációra gondolt. Legmaradandóbb alkotásának a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság létrehívása tekinthető, melynek 1922-től 1928-ig volt

elnöke. Utódja, Szontagh Félix mindössze egy évig viselte az elnöki terheket (1928—29.), ezért lényeges befolyást nem gyakorolt a társaságra.60 Meghatározó egyéniség volt viszont Tóth Lajos,61 az agilitásáról ismert jogászprofesszor, az MTA tagja. Konzervatív-liberális felfogású, a református egyháznak feltétlenül elkötelezett, kissé arisztokratikus személyiség volt, de a társaságot szívügyének tekintette.

Darkó Jenő 1936-tól 1940-ig töltötte be az elnöki tisztet.62 A sokoldalú

56 D. Sz. 1927. 4. (4) sz. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető bizottságának kiadványai.

57 Pokoly József (1866—1933). Fő műve Az erdélyi református egyház története. I—V. köt. Bp. 1904—1905.

58 Révész I.: i. m.

59 Uo. 13. old.

60 Szontagh Félix (1859—1929), a gyermekgyógyászati klinika első vezetője, előzőleg Budapesten kórházi főorvos.

61 Tóth Lajos (1876—1936) Kiskunhalason született földbirtokos családban, 28 éves korában hívták meg a kollégium jogakadémiájára a magyar osztrák magánjogi tanszékre, 1914-ben pedig a debreceni egyetem hasonló tanszékére. Fő műve a Magyar magánjog több kötete, amely mégis befejezetlen maradt.

62 Lásd: 41. sz. jegyzetet.

103