A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: Debrecen kisiparossága 1944-1945-ben
állapította, hogy a régi rendszerben kompromittált egyéneket nem szívesen látták a vezetőségben. Javasolta, hogy a közgyűlés alakítson egy öttagú igazoló bizottságot. A közgyűlés egyelőre csak feltételesen erősítené meg az elöljáróság tagjait, s ha az igazoló bizottság nem emel kifogást, akkor lesz a megerősítés végleges. A közgyűlés elfogadta ezt a javaslatot, s az elöljáróságot csak az igától feltételezetten erősítette meg.'1 A Néplap rövid közleményben tájékoztatott a választás után arról, hogy a munkáspárt jelöltjei győztek az ipartestületi választáson. A Tiszántúli Népszava tudósítása leszögezte: „A választást nagy harcok előzték meg, de a közgyűlésen bebizonyosodott, hogy Debrecen kézműiparossága megértette a demokrácia szükségességét és nagy jelentőségét.”11 12 A választások után 1945. április 22-én az ipartestület nagygyűlést szervezett. Gacsárdy Mihály elnöki megnyitójában kiemelte, hogy a gyűlésnek nagy jelentősége van, mivel az iparosokat tájékoztatni akarták a jövőt illetően. A múlt reakciós világ legnagyobb bűnének minősítette, hogy mostohagyermekként kezelte az iparosságot. Remélte, hogy a demokratikus kormányzat nem fog átvenni semmit a múlt reakciós rendszer hibáiból. Ezután a meghívott vezetők szólaltak fel. Öry István főispán kifejezte, hogy minden erővel támogatni fogja a kisiparosságot. Szabó Kálmán polgármester hangoztatta, hogy új szellemnek kell jönnie, amely szükséges az új Magyarország felépítéséhez. ígéretet tett, hogy a város vezetősége az iparosságot támogatni fogja. Antalffy József az iparosok nevében megígérte, hogy a városi vezetőség jóindulatát viszonozzák és kifejtette, hogy ma mindenkinek dolgozni kell. Sándor László kommunista képviselő hangoztatta, hogy a kisiparosság eddig a nagyipar karmai között vergődött, de ez megszűnt. Az anyagellátás és -elosztás bajaira mutatott rá ezután. A legelső feladat, hogy az iparosság támogassa a mezőgazdaságot, termelőeszközöket kell a mezőgazdasági munkásságnak adni. Szendrey Sándor alpolgármester bejelentette a közmunka-hivatal átszervezését. Dr. Harsányi Imre kamarai titkár említette, hogy az iparos-utánpótlásban bajok vannak, mert kevés tanonc jelentkezik. E téren könnyíteni fognak a mester helyzetén, hogy a tanonctartás némileg megtérüljön az iparosnak. Igen fontos az iparosok szociális helyzetének a javítása, az öregségi biztosítás, rokkantsági járadék. Gacsárdy elnök közölte, hogy az ipartestület május 1-ét munkaszünetté nyilvánította. Bejelentette, hogy a májusi versenyben az ipartestület is részt vesz, a székházuk kijavításában dolgoznak majd, s minden iparos egy munkanapot felajánlott.13 1945. július 6-án a kisiparosok ismét nagygyűlést tartottak. Gacsárdy elnök hangsúlyozta, hogy a felszabadulás óta ez volt a legnépesebb gyűlés, végre a kisiparosok is érdeklődni kezdtek a saját ügyeik iránt. Először Nagy Sándor al- elnök szólalt fel. Az iparosságnak le kellett számolnia azzal a régi rendszerből maradt felfogással, hogy alkalmazottjában kiszolgáltatottat, kizsákmányolandót lásson. Kitért az OTI kérdésére, mint a kisiparosság egyik legsérelmesebb problémájára, majd a tanonckérdést vetette fel. Tiltakozott áz ellen, hogy a tanoncot mindenki nevelni akarja. Elfogadta a politikai pártoknak azt az álláspontját a kisiparosság, hogy a tanoncokat a demokrácia világnézetének megfelelően akarták nevelni, azonban a kisiparosok ragaszkodtak ahhoz a jogukhoz, hogy a szakmai nevelést ők végezhessék el. Ha ez a nevelés egyes műhelyekben nem folyik 11 HBmL. IX. 205/a. 23. 1945. április 2. 12 Néplap, 1945. április 4., TN. 1945. április 4. 13 HBmL. IX. 205/b. 887/1945. sz. Néplap, 1945. április 24. és TN. 1945. április 24. 88
