A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: Debrecen kisiparossága 1944-1945-ben
köt a Kisgazda Párt tagjai közül válasszák meg. Valószínűleg kisgazda felszólaló mondta azt, hogy „a másik két párt minden megegyezést felborít”. Gacsár- dy visszautasította azt a felszólalást, mely a szocialista pártokat bírálta. Tőlük távol állt a testület békéjének szétrombolása, mert ők a megértés jegyében óhajtanának dolgozni. Az elöljáróság Szendrey alelnök javaslatára elnöknek Csócsits Lajost és Gacsárdy Mihályt jelölte, tehát kompromisszumos megoldást fogadott el. Ugyancsak 36 aláírással a két alelnöknek Nagy Sándort és ifj. Schneider Jánost javasolták. Felvetődött, hogy Gacsárdyt alelnöknek is lehet jelölni. Gacsárdy kijelentette, hogy az elöljáróságtól semmiféle jelölést sem fogad el, mert a tagjai között „ma is vannak olyanok, akik a régi rezsimnek is hívei voltak”. Az elöljáróság végül Gacsárdy Mihályt és Fazekas Istvánt jelölte alelnöknek. Az elöljáróság egyúttal a szakosztályi elnökök és alelnökök megválasztását jóváhagyásra javasolta a közgyűlésnek.8 9 Ez igen lényeges kérdés volt, mivel a szakosztályok ezáltal az ipartestületi vezetőség politikai irányvonalát befolyásolhatták. Az ipartestületi választás jelentős politikai kérdéssé vált. A Kommunista Pártba tömörült kisiparosok a választás előestéjén azt remélték, hogy az iparosság nem lesz közömbös saját jövőjét illetően, s nem enged a reakciós ígéreteknek, mert megtanulta, hogy a reakció céljainak elérése után ismét félreállítja őket — szögezte le Hadnagy Ferenc cipész az 1945. április 1-én megjelent cikkében. Kifejtette, hogy egyes reakciós törekvések azzal az állítással igyekeztek a pártot az ipartestületben lejáratni, hogy a kommunisták kollektivizálni akarják a kisipart. Ez az állítás valótlan. A kisiparra nagy feladat vár az ország felépítésében.0 A cikk megjelenésekor természetesen nem lehetett napirenden a szocialista termelési viszonyok megteremtése. A Szociáldemokrata Párt lapja, a Tiszántúli Népszava szerint a debreceni ipartestületi választást nagy figyelemmel kísérte az ország demokratikus közvéleménye. A két demokratikus munkáspárt közös listát állított össze. E lista jelöltjei és a mögöttük álló pártok garantálták az ipartestület demokratikus fejlődését, a kézműiparosság érdekeinek a képviseletét. De az ipartestület régi reakciós elemei ismét jelentkeztek, megpróbálták becsempészni magukat a demokratikus iparosság soraiba. Debrecen iparostársadalma a szocialista pártok jelöltjeire adja le szavazatát — zárult a cikk.10 Az ipartestület elnökét az 1945. április 2-án tartott közgyűlésen választották meg. Antalffy József felszólalásában kifejtette, hogy a Szociáldemokrata Párt jogos igénye, hogy az ipartestületi elnök a tagjai közül kerüljön ki. Ökrös József rámutatott arra, hogy a Szociáldemokrata Párt a Kommunista Párttal együtt megkereste a Kisgazda Pártot, hogy egységet teremtsenek a jelölést illetően, ezt az egységet azonban nem sikerült megvalósítani. Dr. Harsányi Imre kamarai titkár, választási elnök bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt Gacsárdy Mihályt elnöknek, Nagy Sándort és ifj. Schneider Jánost alelnöknek javasolta, ezzel szemben az elöljáróság Csócsits Lajost jelölte elnöknek. Ezután elrendelte a szavazást. Gacsárdy 303, Csócsits 158 szavazatot kapott, tehát a munkáspártok jelöltje óriási többséggel győzött. Ezután az alelnököt választották meg. Az SZDP és az MKP közös jelöltjei szintén győzelmet arattak. Dr. Harsányi Imre az elöljáróság megválasztásáról szólt ezek után. Meg8 Uo. 1945. március 29—30. 8. sz. 9 Néplap, 1945. április 1. Dobos Gy.: i. m. 132. old. 10 TN. 1945. április 1. 87
