A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Újlaky Zoltán: Debrecen kisiparossága 1944-1945-ben
DEBRECEN KISIPAROSSÁGA 1944—1945-BEN Ujlaky Zoltán A II. világháború utolsó hónapjainak pusztításai, a bombatámadások, a' Debrecenben folytatott harcok igen nagy károkat okoztak a városban. Az üzemek nagyrésze megsemmisült, illetve súlyosan megrongálódott. A város felszabadulása, 1944. október 19. után a legfontosabb feladat volt a romok eltakarítása, az üzemek helyreállításának megkezdése. Az újjáépítés megindításában a kommunistáknak vezetőszerepe volt. Az MKP november 18- án a város lakosságához felhívással fordult a munka megkezdése végett. Majd a Kommunista Párt meghirdette az ország demokratikus átalakulásának és újjáépítésének programját, 1944. november 30-án. Az újjáépítés legjelentősebb eredményei a debreceni nagyüzemekben születtek meg, mivel azoknak a helyre- állítása országos érdek is volt.1 A kisiparosság tevékenységéről igen kevés adattal rendelkezünk az irodalomban. Debrecen gazdasági életében azonban a kisiparosság is jelentős szerepet játszott. Az iparosok számáról eltérő adatokkal rendelkezünk. A felszabaduláskor a városban 1063 iparos maradt. Az ipartestület 1945 áprilisában 2480 mester után számította a tagdíjat, de ebben a számban a Debrecen környéki községek iparosai is szerepeltek, akik a debreceni iparosokkal közös ipartestületben voltak. 1945. június 30-án 2800 mester tartozott az ipartestületbe.1 2 A létszám növekedését a harcok elől eltávozott iparosok visszaérkezése eredményezte. A város felszabadulása után Vásáry polgármester Szendrey Sándor ipar- testületi alelnököt bízta meg a testületi hivatal megindításával. A megmaradt iratokat, nyilvántartásokat rendezték. Az iroda elhelyezését többször változtatták, mivel a székház erősen megrongálódott.3 Az ipartestület keretén belül 1944. telén a baloldali irányzatok erősödtek. Antalffy József, az ideiglenes nemzetgyűlés szociáldemokrata képviselője az iparosok nevében kijelentette: „A debreceni iparosság hű maradt elődeinek, a negyvennyolcas idők debreceni iparosainak demokratikus hagyományaihoz. Az ő szellemükben akarja folytatni munkáját a szabad, független Magyarországért s akar leszámolni a fasiszta szellemmel. Az iparosság tisztában van azzal, hogy a társadalmi osztályok közötti ellentéteket máról holnapra nem lehet eltüntetni; szeretné azonban a munkássággal való régi súrlódásait az ország demokratikus 1 Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk.: Ránki György) Db., 1976. 245—248. old. 2 Levencsik József: Adalékok a debreceni ipari munkások... Db., 1974. 37. old. HBmL. IX. 205/a. 23. 1945. április 29. 7. sz. melléklete, IX. 205/b. 3700/1945. sz. 3 Uo. 1945. április 2. 2. sz. melléklete. 85
