A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni iparoktatás felszabadulás utáni történetéhez (1944-1948)
A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom Kelet-magyarországi Titkársága 1948-ban tanulmányi verseny feltételeit dolgozta ki a debreceni ta- noncok számára. Mozgalmuk célja: „megindítani a tanuló munkásifjúságot egy virágzó élet megteremtése felé”. Szerintük: „...csakis akkor tud egészséges szocialista munkaverseny kialakulni, ha a tanári kar, de maga az iskola igazgatója is magáénak tekinti a dolgozó ifjúságnak olymérvű nevelését, melyen keresztül meg tudjuk adni számukra a demokratikus munkásintelligenciát”.27 A SZIT-nek ez a kezdeményezése mindenképpen szükségszem volt, hiszen a munkásifjúság szellemi nívójának felemelésére irányuló törekvés annál is inkább fontos volt a debreceni tanonciskolában, mert korábban a pedagógusok és tanulók erejét az élet újraindítása, az újjáépítés, az inflációs időszakban a mindennapi megélhetésért való küzdelem vette igénybe. Az igazi pedagógiai munka háttérbe szorult. A szakoktatás fejlesztésének lehetőségei, az Iparoktatási Főigazgatóság megszervezése Ismeretes, hogy iparoktatásunk 1872-ig csupán a tanoncoktatásra szorítkozott s feltételeit az Eötvös-féle népiskolai törvény körvonalazta. Az iparoktatási ügyek irányítását a tanonciskolák széles körű elterjedésével 1884-től a kereskedelemügyi miniszter vette kezébe, s irányítása alatt a tanonciskolák fejlesztése kedvezően haladt. Hóman Bálint centralizációs törekvései folytán az oktatási ügyek egységesítésével az iparoktatás a 8620/1935. M. E. sz. rendelettel a VKM főhatósága alá került s az iparügyi miniszter a továbbiakban csupán a szakmai felügyeletet gyakorolta. Minthogy a VKM elsősorban a közismereti tárgyak fejlesztésére törekedett, a tanoncügyek sorában a szakoktatás kérdése háttérbe szorult. A felszabadulás után az iparoktatás megszervezése az újjáépítési programmal összefüggésben kiemelkedő jelentőségűvé vált. Az érdekképviseletek egyre inkább azon fáradoztak, hogy a szakoktatást kivonják a VKM irányítása alól s a felügyeletet ismét a szaktárcának biztosítsák. Erre a körülményre utal az iparügyi miniszter által 1945. augusztus 9-én kibocsátott kérdőív, melynek válaszai alapján a szakoktatás helyzetéről, problémáiról kívánt tájékozódni. Szöőr József Debrecen sz. kir város ipariskoláinak igazgatója az alábbi tennivalókat tartotta szükségesnek:28 „1. A körzeti szakirányú iparostanonc-iskolák sürgős megnyitása, mihelyt azt a közlekedési viszonyok megengedik. 2. Az új egységes középfokú iskola négy osztályának elvégzése után lehessen ipari pályára lépni. 3. A tanonctartási jog szabályozása olyanképpen, hogy csak az a mester vehessen fel tanoncot, aki azt szakszerűen ki is tudja képezni. i 4. Mivel az iskola közösen neveli a tanulót a műhellyel, az ellenőrzést és felügyeletet nemcsak az iskolára, hanem a műhelyre is ki kell terjeszteni. 5. Az iskola háromévfolyamos legyen, amelynek eredményes elvégzését iparosságunk szakképzettségének és általános műveltségének elmélyítése céljából kötelezővé kell tenni. 6. A jelenleg életben levő szervezeti szabályzatot revízió alá kell venni, az iskola tantárgyfelosztását módosítani kell. 27 HBmL. XXVI. 607/b. — 556/1947—48. 28 Uo. 338/1944—45. 77
