A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni iparoktatás felszabadulás utáni történetéhez (1944-1948)

adatok ellátására.10 11 Ez a helyzet 1944/45 fordulóján sem változott alapvetően, hiszen a katonai szolgálatból, a hadifogságból a felnőttkorú férfiak még nem tértek vissza, emiatt, valamint az újjáépítés és gazdasági helyreállítás érdekében fokozottabban szükség volt minden munkáskéz összefogására.

Az iskola és az ipartestület közös erőfeszítésének eredményeként 1945. január 2-án 300 tanulóval 16 osztályban 3 tanteremben a szakirányú fiú-iparostanonc- iskola tagozatában is megkezdődött a tanítás.11

Míg korábban harmincon felül volt az intézmény oktatóinak száma, 1945. március 2-án még mindig csak 4 főhivatású, 3 óraadó, 1 szakoktató és 1 hitoktató foglalkozott a feljáró növendékekkel, de ezek közül is Szöőr József igazgató egyidejűleg ellátta a tankerületi főigazgatói hivatalban a szakiskolák irányításával összefüggő teendőket is. Nélkülözte az iskola korábbi volt művész-tanárait: To- roczkay Oszvald festőművészt és Debreczeny Tivadar szobrászt, valamint Gulyás Pál költőt, irodalomtanárt, akit 1944. május 13-án ragadott el a halál. A fa- és díszítőipari szakmák tanulói különösen érezték a rajzszakos tanárok hiányát, de nem volt az iskolának cipész- és szabóipari szakoktatója sem.12 E hiányt némileg pótolta a Tankerületi Főigazgatóság, amikor Estók Sándor nagyszőllősi polgár- iskolái rajztanárt ideiglenes szolgálattételre a szakirányú tanonciskolához osztotta be a fa- és díszítőipari szakcsoportok tanítására.13

Viszonylag nagyobb gondot jelentett a nőiparostanoncok beiskolázása részben a közbiztonsági okok, de a tanteremhiány miatt is. A nőnövendékek oktatására csak a régi épületben levő tantermek fokozatos helyreállítása után kerülhetett sor április elején, amikor a város többi leány közép és középfokú iskoláiban is megkezdődött a tanítás.14

A rövidített iskolai tanév nyilvánvalóan nem tette lehetővé a tanterv által előírt teljes tananyag elvégzését, csupán a továbbépítés szempontjából elengedhetetlenül fontos és a gyakorlati életben nélkülözhetetlen ismeretanyag átadására korlátozódott a tanítás. Erre lehetőséget biztosított a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter 56 001/1945. számú rendelete, mely szabályozta az 1944/45. iskolai év tennivalóit.15 16 A hatóságok, érdekvédelmi és társadalmi szervezetek erőfeszítései ellenére is e tanévben mindössze 472 tanulót osztályozhattak Debrecen város fiú- és nőiparostanonc-iskolájában a korábbi esztendő 1394-es létszámával szemben.11’

10 Levencsik József: Adalékok a debreceni ipari munkások szakmai megoszlásának alakulásáról a felszabadulástól 1949-ig. In: Tanulmányok a marxizmus—leniniz- mus témaköréből. Db., 1974. 27—42. old.

11 HBmL. IV. B. 1406/b. — 1683/1945.

12 Varga Imre: A debreceni ipari-szakmunkásképzés a felszabadulás után (Kiad. a) Hajdú-Bihar megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya Pedagógus Továbbképzési Intézete Db., 1979. (Házi soksz.) és HBmL. VIII. 605/b. — 127, 158/1944—45.

13 HBmL. VIII. 605/b. — 125/1944—45.

14 HBmL. VIII. 605/b. — 127/1944—45. és Tiszántúli Népszava 1945. április 1.

15 56 001/1945 VKM. sz. rendelet. Magyar Közlöny 1945: 11. sz.

16 Debrecen Thj. város Körzeti Szakirányú Iparostanonciskolájának Évkönyve az 1947/48. centenáriumi tanévről. Közli: Szöőr József Db., 1948. 35. old. (Továbbiakban: Évkönyv.)

73