A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)

gósította a tömegeket. Állandó témája volt az ipari termelés újjászervezése és tudósított a munkasikerekről is. November közepén kezdeményezte, hogy a gazdátlanul maradt üzemeket a munkások vegyék kollektív kezelésbe; e felhívás nyomán több munkásszövetkezet is alakult.52 Fellépett az árdrágítók ellen és felkarolta azt az ötletet, hogy a munkások és tisztviselők a kertségekben, a város közelében létesítsenek veteményeskerteket, s így enyhítsenek a súlyos közellátási gondokon. Heteken át sűrűn cikkezett a Nemzeti Segély akcióról, amelynek keretében az északi ipar- és bányavidékek, majd a főváros éhező lakosainak gyűjtöttek élelmiszert.53

A Néplap harcos, őszinte újság volt, marxista meggyőződéssel, elvi szilárdsággal küzdött a demokratikus kibontakozásért. A szövetségi politika lenini felfogását követve kritikailag viszonyult a koalíciós partnerekhez is. Vitázott a helytelen nézetekkel (akkor is, ha azok a kommunisták soraiban jelentkeztek), bírálta a káros jelenségeket, az élet normalizálását akadályozó intézkedéseket, visszásságokat, a reakció minden megnyilvánulását. Különösen felerősödött a kritikai hang azután, hogy a Független Kisgazda Párt Debreczen c. lapjában a polgári és klerikális erők is fórumot kaptak. A Néplap határozottan visszautasította a retrográd törekvéseket; pl. a reakció létének tagadását vagy Eckhardt Tibor legendáját (ezekről Révai József írt), s a nagybirtokok azonnali kollektivizálásának rafinált ötletét.54 Sosem általánosított, a cikkírókat mindig elhatárolta a kisgazdapárt egészétől. Sértő hangot sem használt, hanem érvelt, olykor szenvedélyesebben, máskor higgadtabban. Közzétette Juhász Nagy Sándornak, a köz- társasági gondolat kiemelkedő debreceni képviselőjének írását is, aki a titkos mo- narchista, legitimista mozgalomra hívta fel a figyelmet.55 Január 10-től rendszeresen publikáltak olvasói leveleket, amelyek szintén közérdekű problémákat feszegettek.

Közel két hónapig a Néplap volt az egyetlen napilap Debrecenben. Ekkor is, később is hűséges krónikása volt az eseményeknek, híven tükrözte, mi történt a felszabadult városban, majd a felszabadult országrészben az élet különböző területein.56 De ettől több is volt; magán viselte egy legális kommunista lap minden lenini ismérvét: kollektív szervezője volt az újjáépítés munkájának, lelkes agitátora a kommunista párt és a függetlenségi front eszméinek, a gazdasági élet

52 Kollektív üzemeket! = Néplap, 1944. nov. 18. 2. old.; Mikecz, 1970. 386. old.

53 Minderről ld. Paliás I.: im. 105—109. old.; Mikecz, 1970. 388—389. old.; Korom, 1981. 245. old.; Korom Mihály: Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormánya és a fegyverszünet (1944—1945). Bp. 1981. 398—399. old. (A továbbiakban: Korom, INK); Szekeres Antal: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben. Db., 1979. 13—16., 22—23., 35—36. old.; Varga Z.: im. 1. sz. 64—65., 69—70. old., 2. sz. 47—48. old., 5. sz. 134. old.; Rákosi Sándor—Szabó Bálint: A pártok állásfoglalása a nemzeti bizottságok kérdésében 1945. elején. = Párttörténeti Közlemények, 1967. 1. sz. 83—84. old.; Mucs Sándor—Zágoni Ernő: A Magyar Néphadsereg története 1945—1949. Bp„ 1979. 72. old.

54 Révai József: Beszéljünk nyíltan! — Néplap, 1945. febr. 18. 3. old.; Révai József: Egy időszerűtlen név. = Néplap, 1945. márc. 27. 3. old.; Ultraradikalizmus jobbról. = Néplap, 1945. febr. 27. 1. old.

55 Juhász Nagy Sándor: Monarchista mozgolódás. == Néplap, 1945. márc. 4. 3. old.

56 Itt említjük meg, hogy a korabeli Néplap címanyagát teljességre törekvőén feltárta Király László és Tóth Ferencné: A debreceni Néplap repertóriuma. 1944. november 15.—1945. április 6. Db., 1975. XI, 101 old. — 1838 tételt tartalmaz, tematikus csoportosításban, név- és helymutatóval ellátva.

68