A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Bényei Miklós: A felszabadult Debrecen sajtója (1944. október-1945. április)

dányszámok korlátozásával, sőt időnkénti csökkentésével. A súlyos papírhiány és az előállítási költségek növekedése miatt a tárgyalt időszakban háromszor is meg kellett emelni az újságok árát.12

A felszabadulás időpontjában kevés debreceni újságíró élt a városban. A többiek elmenekültek és csak lassankint tértek vissza. Ugyanakkor viszonylag sok budapesti publicista vetődött ide, elsősorban azok, akik itt és a környéken voltak munkaszolgálatosok.13 Nem egy esetben ők álltak a lapalapítási kezdeményezések élére, és a kormány eltávozásáig (néhányan még azután is) fontos szerepet játszottak a helyi sajtóban. A nemzetgyűlés előkészítésének időszakában, még inkább a kormány megalakulása után még többen érkeztek a városba, köztük a Szovjetunióból is az ottani emigráns kommunisták. A forradalmi fordulattal és az újságírók csekély számával magyarázható, hogy olyanok is vállalkoztak ekkor újságírásra, szerkesztésre, akik addig máshol dolgoztak. Debrecenben alakították újjá a Magyar Újságírók Egyesületét is, 1945. január 12-én. A szervezet egyebek között szorgalmazta — mégpedig eredményesen — az újabb lapok engedélyezését is.14

December végén, január elején szerveződött újjá a Magyar Távirati Iroda is. A debreceni kirendeltség korábbi munkatársa, Szutor Károly és a Népszava újságírója, Gergely István keltette életre.15 Bár a miniszterelnökség sajtóosztálya is támogatta, az MTI lényegében magántársaságként dolgozott, csak március végétől foglalkoztak az államosítás gondolatával.16

A szovjet hadsereg magyar nyelvű lapjai

Elsőként a felszabadító Vörös Hadsereg, közelebbről a II. Ukrán Front Politikai Osztálya adott ki újságot a városban. A Híradó első három száma — 1944. október 19-én, 21-én és 23-án — a gyomai Kner nyomdában készült.17 Ezután már Debrecenben állították elő; mivel kétnaponként jelent meg, nyilván október 25- től. Hamarosan megváltozott a címe is: Hírek lett. Hogy pontosan mikor, az nem deríthető ki, mert néhány lapszám hiányzik; csak annyi bizonyos, hogy november 2-án már ez volt a címe. A példányokon a nyomdát és a szerkesztőt nem nevezték meg, így nem tudjuk, melyik debreceni nyomdát vették igénybe. Az viszont a visszaemlékezésekből ismert, hogy az újságot Ráth Károly, a szovjet hadsereg századosa szerkesztette és lényegében írta is, kettesben Bolgár Elekkel, a jeles

12 Lapáremelés. = Néplap, 1945. febr. 8. 3. old.; Népszava, 1945. febr. 8. 4. old.; Lapáremelés. = Néplap, 1945. márc. 15. 5. old. TN., 1945. márc. 15. 4. old.; Olvasóink figyelmébe! = Debreczen, 1945. márc. 15. 3. old.; Lapáremelés. = Néplap, 1945. ápr. 10. 3. old.

13 Paál—Radó: 299. old.

14 Üjból megalakult a Magyar Újságírók Egyesülete. = Néplap, 1945. jan. 14. 4. old.; Juhász Géza: Irodalmunk újraindulása Debrecenben a felszabadulás után. Visszaemlékezés (1960). = Juhász Géza-emlékkönyv. Db., 1975. 387. old. (A továbbiakban: Juhász, 1975.)

15 Pálfi J. im. 8. old. — Szutor Károly korábbi funkciójáról: Balassa Sándor: A debreceni hivatásos újságírók 1944-ben. KLTE Könyvtár Kézirattára Ms 25/2:2. Ld. még: Paál—Radó 301. old.

16 Távirati Iroda. = TN. 1945. márc. 22. 1. old. Tisztul a helyzet. = uo., márc. 30. 1. old.

17 Petöcz Károly: A gyomai Kner Nyomda. = Egy évszázad mezsgyéjén. Békéscsaba, 1982. 50. old.

61