A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)
megszervezése hónapokon keresztül programja maradt a megyei vezetésnek. A gazdasági élet megindításához, az áruk cseréjéhez szükséges pénzt részben a Vörös Hadsereg által kibocsátott hadipengő (egyenértékű volt a pengővel) jelentette.8 A megye életének újraindítása feltételezte, hogy számbavegyék az adott helyzetet. Forrásaink arról tanúskodnak, hogy november első napjaiban az alispán a megye több helységében személyesen győződött meg a helyi apparátus munkájának eredményeiről és gondjairól. Felhívására a települések jelentésben számoltak be helyzetükről. Sajnos, a fontos dokumentumból csak néhány maradt meg. Hajdúszoboszló polgármestere 1944. november 4-én a következőket jelentette: a lakosság száma: 12 708 fő (3930 férfi, 5208 nő és 3570 gyermek). A városból elmenekült: 710 fő. A polgárőrség 120 fős, de fegyvertelen: nem alkalmas a rend fenntartására. Búzából a városban 20 000 q volt raktározva. Az állatállomány becsült száma is szerepelt a jelentésben.9 Az akadozva érkező információkból végül kirajzolódott az a társadalmi és gazdasági állapot, amely 1944 végén — 1945 elején — jellemezte megyénket. A javakorabeli férfiak jelentős része még nem érkezett vissza a hadseregből, a hadifogolytáborokból. Az idősebb férfiak és gyerekek mellett a nők viselték a család fenntartásának gondjait. A demokratizálás igényével fellépő politikai pártok megkezdték szervező munkájukat, egyre-másra alakultak az élet minden területét szembavevő nemzeti bizottságok. A megye mezőgazdaságában dolgozók az elmaradt őszi betakarítási munkálatokkal és a következő gazdasági év előkészületeivel voltak elfoglalva. Súlyos gondként jelentkezett a lakosság élelemmel és az egyéb szükséges cikkekkel való ellátása. A fentiek mellett ki kellett elégíteni a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a harcban álló szövetséges hatalmak hadseregeinek igényeit (élelem, ipari termékek, lakás stb.) és fizetni kellett a jóvátételt. * * * A megyei apparátus 1945 elején megpróbálta felmérni a megyét ért háborús károkat. A felmérés alapján csak vázlatos képét rajzolhatjuk meg a tényleges károknak. Emberélet: Kaba lakosságából a németek többeket kivégeztek, a megye területén még két helységben került sor egy-egy fő kivégzésére. Deportáltak 4485 magyar állampolgárt, a légitámadásoknak 211 halálos áldozata volt, a II. világháborúban elesett 658 katona. * * * 1945 tavaszán még 3592 honvéd volt fogságban. * * * Állatállomány: A megyét mezőgazdasági jellege miatt — a háború előtt a lakosság 73%-a őstermelő volt — az állatállományt ért kár súlyosan érintette. 8 Hajdú vármegye katonai parancsnoka a 2. sz. parancsban jelentette be a hadipénz kibocsátását. HBmL. V. B. 474/b. 13 424/1944. 9 HBmL. XXI. 104/b. 1. 7/1944. november 5. Hasonló jelentés érkezett be Balmazújvárosról. 47
