A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek Hajdú megye felszabadulás utáni történetéből (1944. november-1945. november)

FEJEZETEK HAJDÜ MEGYE FELSZABADULÁS UTÁNI TÖRTÉNETÉBŐL (1944. november—1945. november)

Gazdag István

Megyénk felszabadulás utáni történetének politikai vonatkozásait helytörténeti irodalmunk több alkalommal vizsgálta. Dolgozatomban ezért a politikai életnek csupán azokat a vonatkozásait érintem, amelyek szükségesek az egyéb folyamatok megértéséhez.

Megyénk területét1 a Vörös Hadsereg alakulatai 1944. november elsejére tisztították meg a makacsul ellenálló fasiszta egységektől. Hajdú megye a felszabadulás után a kibontakozó társadalmi-politikai szabadság alapján — amelynek meghatározó szerepe egyértelmű — változatlan társadalmi közeggel, de lényegesen rosszabb gazdasági feltételekkel, elbizonytalanodott közigazgatási háttérrel és átalakuló politikai struktúrával rendelkezett. Helytörténeti irodalmunk nem egy helyen használja a front elvonulását követő közvetlen napokra a zűrzavar, a káosz kifejezést.1 2 Igaz, hogy a magyar ellenforradalmi rendszer a szovjet hadsereg csapásai alatt szétesett, a politikai szervezetek — fegyveres testületek — megsemmisültek, de mind ebből a lakosság a felszabadítást követő első hetekben csak azt érzékelhette, hogy eltűntek a csendőrök és a rendőrök, a köz- igazgatás vezetőinek, az értelmiségnek, a vagyonosoknak, ismerőseinek egy része elmenekült. A városok, a községek átmenetileg elszigetelődtek, a hatalom kizárólagosan a szovjet katonai parancsnokság kezében összpontosult. Szó sem volt tehát káoszról — zűrzavarról, egy harcoló hadsereg ezt semmiképpen nem engedhette meg a hátában. Joggal beszélhetünk viszont visszahúzódásról, bizonytalanságról, mint a háborút követő természetes emberi érzésekről — az ellátási, a közegészségügyi, a közbiztonsági, a közlekedési nehézségekről, amelyek együttesen szinte kilátástalanná tették a hétköznapok rendjének visszaállítását.3

Az élet újraindítását az emberek élniakarása mellett a harcban álló szovjet hadsereg saját biztonságát szervező — egyben társadalmunk stabilitását segítő —

1 Hajdú megye közigazgatási beosztása 1945-ben. Központi járás: Balmazújváros, Egyek, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Józsa, Mikepércs, Téglás, Tisza- csege, Vámospércs. Püspökladányi járás: Földes, Hajdúszovát, Kaba, Nádudvar, Püspökladány, Tetétlen. Megyei városok: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló. A megye területének átszervezésére 1946. január elsejétől került sor.

2 „A megye városainak és községeinek többségében már néhány nappal a felszabadulás után megszűnt a káosz, helyreállt a rend”. Mikecz Ferenc: A felszabadulás körülményei. Gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Debrecenben. Alföld, 1969. 11. sz.

3 A fentiek miatt nehéz elfogadni Mikecz Ferenc véleményét „Hajdúböszörményben pl. Városi Tanácsot alakítottak, melynek vezetésével egy hét alatt helyreállt a rend”. Mikecz F.: i. m. 44. old.

45