A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Kovács József: A demokratikus rendőrség megszervezése a Tiszántúlon

zeti bizottsági jegyzőkönyvekben az alakuló értekezletről megtudjuk, hogy e testület először december 18-án ült össze. A rendőri munkáról első utalás csak a december 31-i jegyzőkönyvben áll, amely szerint Dede Lajos az ottani rendőrkapitány számol be munkájáról. Kijelenti, hogy rajta kívül a polgári rendőrség 38 tagból áll. Ezek közül 3 fő ellenőri minőségben. Ügy a legénységnek, mint az ellenőröknek havi 250 pengő előleget fizetnek ki. Saját maga részére sem kér többet. Ezen az értekezleten az egyik bizottsági tag hozzászólásában javasolta, hogy sem a rendőrlegénységnek, sem az ellenőröknek fizetést ne adjanak, hanem díjtalanul, tiszteletből teljesítsenek szolgálatot.15 16

Ezen az áldatlan állapoton igyekezett változtatni az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1945. évi 18. sz. rendelettel, melyben a közalkalmazottak egyes csoportjainak illetményéről intézkedik. Ez a rendelet azonban még a rendőrség illetményét nem szabályozza, de a jogos igény teljesítése felé már sokban előremutatott.ie

A közbiztonság fokozottabb biztosításáról az 1945. évi 13. M. E. számú kormányrendelet határozott. A törvényerejű rendelet 1945. janáur 4-én került kiadásra. Ebben szerepel az, hogy a háborús viszonyok következtében és a karhatalmi szervek elmenekülése, illetve felbomlása folytán a közrend, a személy- és vagyonbiztonság meglazult, s a helyreállítása érdekében a közeljövőben kiadandó rendeletig gondoskodnak a rendőrség felfegyverzéséről, s közben felhívja a rendelet a nemzeti bizottságokat, az önkormányzati testületeket és a vezetői tisztségviselőket, hogy minden községben és városban, ahol még eddig nem lenne, haladéktalanul szervezzék meg a polgárőrségeket, egyben a külterületeiket is. „... A közrend és a közbiztonság minél sürgetőbb és hathatósabb biztosítása érdekében felhívjuk az ország lakosságát, hogy önkéntes őrségek szervezésével, nyomravezetéssel és azonnali jelentésekkel a maga részéről is legyen segítségére a polgárőrségnek és a katonai parancsnokságoknak. Különösen felhívunk mindenkit arra, hogy a bandákba verődött és álruhába öltözött fosztogatók, valamint az üzletszerűen működő felbujtók és bűnsegédek kézrekerítésében bátran és erélyesen legyen segítségére a polgárőrségeknek, valamint a katonai parancsnokságoknak ..ezt követően a büntetési szankciókról is, szól a rendelet.17

Ez az ismertetett miniszterelnökségi rendelet az utcákon plakát formájában is megjelent teljes terjedelmében, hiszen az akkori állapotokban a rend és köz- biztonság megszervezése és védelme érdekében erre szükség volt.

A népbíráskodásról szóló minisztelelnökségi (kormány-) rendelet január 25-i megjelenése18 jóval megelőzte az államrendőrség megszervezéséről és a csendőrség feloszlatásáról szóló határozatot.19 E rendelet hivatalos megjelenési ideje 1945. május 7-e, úgyszintén a Magyar Államrendőrség felállításáról20 szóló kormányrendeleté is. Így a végrehajtás szabályozó, illetve a jogerőre emelkedés dátuma már budapesti keltezésű. Az ilyen jogerőre emelkedési elhúzódás a rendőrség megszervezését valóban megnehezítette. Szerencsére azonban a helyi végrehajtási tevékenységet ez a tény nem mindenben zavarta meg.

Visszatérve az 1945 januári és februári napokra megállapíthatjuk, hogy a koalíciós harcok a rendőrséget is elérték, munkájukat nem kímélték meg. Erre

15 HBmL. XVII. 5.

16 18/1945. M. E. rendelet.

17 13/1945. M. E. rendelet.

18 81/1945. M. E. rendelet.

19 1.690/1945. M. E. rendelet, ill. 6.690/1945. M. E. rendelet.

20 1.700/1945. M. Ё. rendelet.

41