A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Törekvések a tulajdonviszonyok megváltoztatására Hajdú-Bihar megye iparában (1944-1946)
talmas jelentőségű munkát végeztek. A nagy gazdasági feladatok mellett (helyreállítás, ipari termelés megindítása, ellátás, nemzetközi kötelezettségeknek való elégtétel stb.) óriási politikai kérdéseket is megoldottak (munkásellenőrzés, tőkekorlátozás). Mindebből kitűnik, hogy a korszak megválaszolandó kérdései; az ország újjáépítése, a népi demokratikus forradalom előrevitele, győzelme nem kis mértékben az üb-n is múlt. A munkaszövetkezetekkel együtt hozzájárultak a tőkés termelési viszonyok szétfeszítéséhez, megakadályozták a gyárak leállítását, érvényesítették a munkásság beleszólását az üzemek életébe/'6 összegezhetjük: Amíg az egykori állami tulajdonú gyárakban (Járműjavító, Dohánygyár) létrejött üb-k feladata „csupán” a termelés megindítása, annak segítése, a munkásérdekek képviselete, a reakciós alkalmazottak eltávolítása, addig a magántőkések kezén levő gyárakban a munkásellenőrzés bonyolult feladatait is meg kellett oldani, vagy az ennél is nehezebb pensumot jelentő munkaszövet- kezetet létrehozni, működtetni, megvédeni/'7 Megállapíthatjuk, hogy megyénk dolgozói mindezeket a problémákat jól oldották meg. Tetteik országos mintául szolgáltak. A munkaszövetkezetek révén olyan sajátos tulajdonformát hoztak létre, amelybe a visszatérő tőkések beleütköztek, s amelyek jelentős előrehaladást képeztek a szocialista tulajdonviszonyok kialakításának útján. Sikerült a „Népszövetkezet” révén új életet lehelni a Horthy korszakban politikai okok miatt megfojtott szövetkezetekbe. De a Népszövetkezet volt az a szerv is, amely több ágazatot összefogva a feketekereskedelem ellen, a lakosság ellátásáért rengeteget tett. Végül áttekintettük a falusi tőkések elleni harc egyik fő területét, a malmok községesítéséért folyó küzdelmet, amely nemcsak a nehéz helyzetben levő dolgozó parasztságon segített (pl. dézsma, vám), hanem a népi demokratikus forradalom körülményei között kiszélesítette az ipar területén a tulajdonviszonyok megváltoztatásáért küzdők táborát. Endeavours to Change the Property Relations in the Industry of Hajdú-Bihar County, 1944—1946 by Ernő Szűcs The paper is concerned with those measures taken in the first phase of the national democratic revolution (until the end of 1946) which were to abolish the bourgeois property relations. The author points out that the executive power of the state itself restrictive measures such as the mode and control of granting credits, restrictions on material management and price level, tax policy, etc., against capitalists. All this was complemented "from below” by the supervision exercised directly by factory committees having greater and more extensive authority. Most of the owners havint escaped, in the factories — anumber of which had been restored from ruins — the workers spontaneously started manufacturing by making use of the so-called labour-cooperative form. (At that time it was in the national interest to do this so that life could be restared.) The later returnring capitalists were able to reacquire their former properties from the labour-cooperatives in only a few cases. Several concepts (e. g. private property) acquired new meaning in those days. The author devotes a separate section to the discussion of the struggle for taking over the mills to be found all over the county as municipal properties. 46 47 46 HBmL. XI. 14/a. 2—7. 47 OL Z 58. és 128., valamint HBmL. XI. 9/1. — 123. 30
