A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Béres András: Irodalmi emlékek a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban (II. rész)
gédeimnek azt az utasítást adtam, hogy azon esetre ha Geréby is sajnálatát fejezi ki, úgy kölcsönös sajnálatunk kifejezése mellett az ügyet befejezettnek nyilvánítsák. A párbaj feltételei voltak: Kardpárbaj, teljes kötéssel, harcképtelenségig. Én Gerébytől 4—5 nap alatt gyógyuló sérelmet szenvedtem, de hogy Geréby a sérülését honnét kapta, azt nem tudom. Egyébként vizsgálati vallomását ismétli”. Geréby Pál kijelentette, hogy vagyona nincs, mivel a vagyont családjuk közt még nem osztották meg, s mint tartalékos tiszthelyettes kényszerítve volt a kihívást megtenni. Ady Endre kijelentette, hogy mint hírlapírónak havi fix fizetése van, de ez a megélhetésre szükséges s ezen felül nincs semmije. Vívni természetesen nem tudott, de mint a Törvényszéken mondta s tanúvallomásából kiderült: „Azért tanúsítottam olyan magaviseletét Geréby Pállal szemben, mert az idő tájban a hírlapíróknak igen sok kellemetlenségük volt s így társaim által fel lettem szólítva, hogy semmi néven nevezendő sértést senkitől el ne tűrjek”. Az Ö Felsége nevében meghozott ítélet szerint Geréby Pál büntetése 8 napi, Ady Endre vádlott büntetése 5 napi államfogház, s a bűnügyi költségeket rajtuk közadók módjára behajtják, ugyanakkor a bűnügyi költségeket behajthatatlannak minősítették. Ezt követően az „Ides”-nek írt levele, amelynek egy részletét idézem, rávilágít bizonyos dolgokra, melyeknek gondolatát Debrecenben már korábban dédelgette:57 „Most térjünk közönségesebb dolgokra. Én itt magamra voltam hagyva, belevittek azonfelül akaratomon kívül egy párbajba, mely sokba került, szóval adósságba vertem magam. — Ezeket nekem ki kell fizetnem. Azért kijelentem, hogy most utoljára kérem édesanyám segítségét. — Egy új élet kezdetén nem zsarolás ez ... Még egyszer kérem ezt az életemben válságot megoldó kérésem teljesíteni s ezt a dolgot december közepéig elintézni. Akkor végleg Pestre megyek egy új, önálló szép életet kezdeni”. Így zárult a debreceni párbajepizód, amelynek teljes kéziratos, kőnyomatos dokumentációja rendelkezésre áll a Hajdú-Bihar megye Levéltárban. Nem közvetlenül a költő személyéhez, de közvetve mégis hozzá kapcsolódik a Brüll család néhány rendelkezésre álló korábbi okmánya. A költőt tulajdonképpen csak annyiban érinti a Brüll család, hogy Léda, azaz Brüll Adél valószínűleg unokája annak a Brüll Lipótnak, aki társával Steiner Hermannal, mint lisztkereskedő a váradolaszi Törvényszéken 1842. január 21-én adóssági pert indított Held Dávid váradaljai lakos ellen, 2528 Ft adósság megtérítéséért.58 S ugyancsak figyelmet érdemel Brüll Leopold lisztkereskedő adóssági pere Schwarcz Salamon nagyváradi lakos ellen 2500 Ft adósság megtérítéséért,59 amely kapcsolaton keresztül Ady költői reputációját később Nagyváradon teremtette meg. Az itt ismertetett dokumentumok Ady Endre életének elsősorban debreceni időszakára jó adalékkal szolgálnak, s a Brüll család gazdasági viszonyait is közelebbi megvilágításba hozzák. 57 Vezér Erzsébet: I. m. 34—35. old. 58 HBmL. IV. A. 6/d. 176. cs. 3696. Fase. CCXX. Váradolaszi, 1842. január 21. 59 HBmL. IV. A. 6/d. 176. cs. 3729. Fasc. CCXX. Váradolaszi, 1842. június 3. 207