A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Közlemények - Tóth Béla: Első magyar nyelvű "irodalomtörténetünk" szerzője: Segesvári István

munkatársa is, bár abban az ugyancsak debreceni diák hadházi orvos Földi Já­nosé a főérdem.21 A nemzeti törekvések szélesebb körű hullámai mellett ez a környezet táp­lálta Segesvári nyelvi felfogását, törekvéseit is. Hogy munkája, fordítása tárgyá­ul egy „vallásos” tartalmú művet választott, az egyrészt szintén debreceni nevel­tetéséből, de a kor általános tudományos viszonyaiból is magyarázható. A 18. sz. a természettudományok kialakulásának, a természetfilozófia meg­erősödésének, a klerikálizmus, feudalizmus elleni harc kibontakozásának kora, a kor, melynek összes törekvései majd a nagy francia forradalom, illetve annak távolabbi következményeiben futnak össze. Azonban sem az egyházak, sem a feudalizmus nem adta meg könnyen magát. Harcolt kiváltságaiért, melyek vé­delmére korábban egy teljes világképet épített ki. Harca azonban egyre inkább a védekezés, visszavonulás jellegét öltötte magára, hiszen az új tudományok egy­re nagyobb rést ütöttek bástyái falain, s végül szinte megsemmisítették azokat. Voltak azonban a harcnak olyan mozzanatai, teret és időt tekintve, amikor úgy látszott, legalábbis a harcoló felek, főleg a védekezők, úgy hitték, hogy egyen­súlyi helyzet állt be s ez fenn is maradhat. Ezek az emberek az úgynevezett kettős igazság hívei voltak, akik akár Newton vagy a mi Hatvanink is, úgy vél­ték, hogy a két igazság: a tudományos és vallási, a tudás és a hit igazsága béké­sen megférhet, megélhet egymás mellett. S voltak olyanok is, akik nagy tudás­sal, az új tudomány eredményeit is bevetve, makacsul harcoltak a vallás, a hit igazságai mellett. Ez utóbbi felfogásnak, a vallásos világnézet tudományos esz­közökkel való védelmének egyik legjelentősebb képviselője volt William Der- ham (1657—1753) anglikán lelkész, aki több munkában (Physicotheology, 1713, Astro-Theology, 1714 és Christo-Theology, 1730) igyekezett Isten létét és tulaj­donságait bizonyítani teleologikus érvekkel, az új természettudomány eredmé­nyeivel. Derham első munkájával Segesvári nyilván már Debrecenben megismerke­dett. Hiszen professzora, Hatvani, tanársága kezdetétől vasárnap délelőttönként magyarul ismertette annak tanításait az ifjúsággal,22 s a munka több példány­ban, angolul, németül, franciául, megvolt a Kollégium könyvtárában.23 De Char­les Rollin hasonló felfogású művei mellett Derham műve volt Szőnyi Benjamin hódmezővásárhelyi lelkész, egykori debreceni diák Gyermekek fizikája c. ver­ses munkájának forrása is, s hogy ez a felfogás mennyire áthatotta s milyen hosszú ideig a debreceniek gondolkodását, el egészen Csokonaiig, Fazekasig, arra Szauder József is többször (pl. 526—27., 536—37. 1.) rámutat Az estve és Az álom c. kötetében. Ez utóbbi versekkel kapcsolatban egyenesen azt írja: „Cso­konai már a már magyarrá honosított fiziko-teológiát tanulmányozta költői szándékokkal, de igen jól ismerte a nyugatit is” (225. 1.). Ebben a „magyarrá- honosítás”-ban, az irányzat nyugati képviselőinek ismertetésében nagy szerepe volt Segesvárinak is. Az utóbbi téren pl. azáltal, hogy műve végén 13 lapon (740—752) sorolja fel időrendben (1619—1791) a fiziko-teológia művelőit, részle­tesen annotálva azokat.24 Segesvári az itt és így elsajátított meggyőződéssel ment 21 Gulyás Károly: Földi János magyar grammatikája. Régi Magyar Könyvtár. Bp., 1912. 22 Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. I. rész. Db., 1931. 214. old. 23 A mű ma is 11 példányban található a könyvtárban. 24 Természetesen Magyarországon másutt, más forrásból is jelentkeztek a fiziko- teológia gondolatai, pl. J. G. Sulzer műveinek kolozsvári fordításaiban. Segesvári, mint fordítása 746. lapján olvasható, ezeket is ismerte. 193

Next

/
Thumbnails
Contents