A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Tóth Béla: Első magyar nyelvű "irodalomtörténetünk" szerzője: Segesvári István
munkatársa is, bár abban az ugyancsak debreceni diák hadházi orvos Földi Jánosé a főérdem.21 A nemzeti törekvések szélesebb körű hullámai mellett ez a környezet táplálta Segesvári nyelvi felfogását, törekvéseit is. Hogy munkája, fordítása tárgyául egy „vallásos” tartalmú művet választott, az egyrészt szintén debreceni neveltetéséből, de a kor általános tudományos viszonyaiból is magyarázható. A 18. sz. a természettudományok kialakulásának, a természetfilozófia megerősödésének, a klerikálizmus, feudalizmus elleni harc kibontakozásának kora, a kor, melynek összes törekvései majd a nagy francia forradalom, illetve annak távolabbi következményeiben futnak össze. Azonban sem az egyházak, sem a feudalizmus nem adta meg könnyen magát. Harcolt kiváltságaiért, melyek védelmére korábban egy teljes világképet épített ki. Harca azonban egyre inkább a védekezés, visszavonulás jellegét öltötte magára, hiszen az új tudományok egyre nagyobb rést ütöttek bástyái falain, s végül szinte megsemmisítették azokat. Voltak azonban a harcnak olyan mozzanatai, teret és időt tekintve, amikor úgy látszott, legalábbis a harcoló felek, főleg a védekezők, úgy hitték, hogy egyensúlyi helyzet állt be s ez fenn is maradhat. Ezek az emberek az úgynevezett kettős igazság hívei voltak, akik akár Newton vagy a mi Hatvanink is, úgy vélték, hogy a két igazság: a tudományos és vallási, a tudás és a hit igazsága békésen megférhet, megélhet egymás mellett. S voltak olyanok is, akik nagy tudással, az új tudomány eredményeit is bevetve, makacsul harcoltak a vallás, a hit igazságai mellett. Ez utóbbi felfogásnak, a vallásos világnézet tudományos eszközökkel való védelmének egyik legjelentősebb képviselője volt William Der- ham (1657—1753) anglikán lelkész, aki több munkában (Physicotheology, 1713, Astro-Theology, 1714 és Christo-Theology, 1730) igyekezett Isten létét és tulajdonságait bizonyítani teleologikus érvekkel, az új természettudomány eredményeivel. Derham első munkájával Segesvári nyilván már Debrecenben megismerkedett. Hiszen professzora, Hatvani, tanársága kezdetétől vasárnap délelőttönként magyarul ismertette annak tanításait az ifjúsággal,22 s a munka több példányban, angolul, németül, franciául, megvolt a Kollégium könyvtárában.23 De Charles Rollin hasonló felfogású művei mellett Derham műve volt Szőnyi Benjamin hódmezővásárhelyi lelkész, egykori debreceni diák Gyermekek fizikája c. verses munkájának forrása is, s hogy ez a felfogás mennyire áthatotta s milyen hosszú ideig a debreceniek gondolkodását, el egészen Csokonaiig, Fazekasig, arra Szauder József is többször (pl. 526—27., 536—37. 1.) rámutat Az estve és Az álom c. kötetében. Ez utóbbi versekkel kapcsolatban egyenesen azt írja: „Csokonai már a már magyarrá honosított fiziko-teológiát tanulmányozta költői szándékokkal, de igen jól ismerte a nyugatit is” (225. 1.). Ebben a „magyarrá- honosítás”-ban, az irányzat nyugati képviselőinek ismertetésében nagy szerepe volt Segesvárinak is. Az utóbbi téren pl. azáltal, hogy műve végén 13 lapon (740—752) sorolja fel időrendben (1619—1791) a fiziko-teológia művelőit, részletesen annotálva azokat.24 Segesvári az itt és így elsajátított meggyőződéssel ment 21 Gulyás Károly: Földi János magyar grammatikája. Régi Magyar Könyvtár. Bp., 1912. 22 Lósy-Schmidt Ede: Hatvani István élete és művei. I. rész. Db., 1931. 214. old. 23 A mű ma is 11 példányban található a könyvtárban. 24 Természetesen Magyarországon másutt, más forrásból is jelentkeztek a fiziko- teológia gondolatai, pl. J. G. Sulzer műveinek kolozsvári fordításaiban. Segesvári, mint fordítása 746. lapján olvasható, ezeket is ismerte. 193
