A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Közlemények - Tóth Béla: Első magyar nyelvű "irodalomtörténetünk" szerzője: Segesvári István

iskolájába, ahol mint rektor szerepel az ottani iskola történetében,11 sőt 1787-ben azoknak a „lelkészképességi vizsgát tett egyének [nek] és predikálásra felhatalmazott iskola rektorok”-nak a sorában is olvashatjuk a nevét, akik egy ugyanazon év február 20-án kelt királyi rendelet értelmében az idevonatkozó vizsgát még az év április 25-én a debreceni Kollégium professzorai előtt letették.12 Az ő neve mellett a „Vásárhelyre” megjelölés áll, ami azt is jelenti, hogy nem tett teljes értékű lelkészi vizsgát. Az ő célja más volt. Valószínű, hogy a tanítósággal szerzett pénzen már 1789-ben (eddig tartott vásárhelyi rektorsága) beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára. Itteni tanulására vonatkozó közelebbi adataink a 2. jegyzetben említett Relációban szereplő „Viennae”-n s azon kívül, hogy itt adta ki 1793-ban terjedelmes művét, William Derham Physico-theologia-jánák a bevezetéssel együtt mintegy 800 lapot kitevő fordítását, nincsenek. A már említett debreceni kimutatások szerint azonban oklevelét a pesti egyetemen szerezte.13 1795 végén pedig már ismét Debrecenben tartózkodik, valószínűleg mint magán- gyakorlatot folytató orvos. Bethlen Elek erdélyi nemes ifjú ugyanis, aki Fogara- si Sámuel és Gyarmatid Sámuel kíséretében a göttingai egyetemre utazóban a városban is több napot töltött, 1795. december 26-ról ezt jegyzi fel naplójában: „Délelőtt Doctor Patakyval töltvén az időt ’s a hozzája jött doctor Segesváryval a Derham Fordítójával is meg ismerkedtem”.1'’“ Városi orvosi (physicus ordinarius) kinevezésére azonban csak 1801 legvégén vagy 1802 elején kerülhetett sor. Ennek ugyanis nem találtam nyomát a város jegyzőkönyveiben, de tisztiorvosi tevékenysége 1802-től haláláig több ügyiratban nyomon követhető.15 Tiszttársa Szentgyörgyi József, a kiváló tankönyvíró és egyházi énekszerző volt. A város gyógyszertárainak felülvizsgálatáról, egészségügyi, éghajlati viszonyairól szóló évi jelentéseket ők írják alá. Mint tisztiorvosnak évi 300 forint volt a fizetése. Munkájának 1826. január 19-én bekövetkezett halála vetett véget. Ezt a körülményt a debreceni ref. egyház halálozási anyakönyve így örökítette meg: 1826. január 19. Német utcában lakó „Orvos Doktor Te[kin]tetes Segesvári István ezen Szabad Királyi Város eggyik fizikussá 62 évesen vízibetegségben meghalt, inti A hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimnázium története (Szerk.: Futó Mihály) Hódmezővásárhely, 1897. 50. old. Itt a rektor jövedelme 1775-től az ugyanazon forrás 57. lapján közöltek szerint évi 100 Rfrt készpénz, 20 köböl búza, 20 köböl árpa, 1 q só, 150 font hús, 30 frt. konyhaköltségre, 25 font faggyú, 4 öl fa, 6 szekér széna, bor és gyapjú, kántálás, prédikációs halottól 17 kr., énekestől 8 1/2 kr., tanítványoktól didactrum (tandíj) 1 véka búza, 1 véka árpa, 1 fél telek föld, fűteni való elegendő, gazdaasszonyt maga fogad, 10 akó bor. Ez bizony nem jelentéktelen fizetés volt, s ezt a város tanácsa 1787 januárjában még további juttatásokkal toldotta meg.

12 Tóth Sámuel: Adalékok a tiszántúli reformált egyházkerület történetéhez. Debreceni Ref. Lap. 1885. 230. old.

13 Magyary-Kossa Gyula szerint annak ellenére, hogy bár a hazai egyetemnek 1769 óta orvosi kara is volt, „a bécsi orvos egyetem hallgatóinak majdnem fele rendszerint magyar volt”. Sőt szokássá vált, ha az orvosnövendékek itthoni egyetemen kezdték is tanulmányaikat, a 4—5. évet lehetőleg „Bécsben abszolválták és szigorlataikat is ott tették le”. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp. I. k. 12. old. — Segesvári, úgy látszik fordítva járt el.

14 Vargha Balázs: Csokonai emlékek. Bp., 1960. 188. old. — „Doctor Pataky” (helyesen: Pataki) Kolozsvárra menendő ifjú orvos volt, az ottani neves professzor fia.

15 A 2. jegyzetben említett két kimutatáson kívül gyógyszertárvizsgálati, oltási stb. jelentések, jegyzőkönyvek sorai őrzik működése nyomait. Téves tehát Zoltai Lajos ama megállapítása, hogy „Segesváry István orvosdoktor, a debreceni írói körnek is érdemes tudós tagja, nem viselt városi orvosi hivatalt. Csak magángyakorlatot folytatott”. Zoltai Lajos: Az első orvosdoktorok Debrecenben. A város tiszti főorvosai. DKK. 1937. 99. old.

191