A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Közlemények - Tóth Béla: Első magyar nyelvű "irodalomtörténetünk" szerzője: Segesvári István

ELSŐ MAGYAR NYELVŰ „IRODALOMTÖRTÉNETÜNK” SZERZŐJE:

SEGESVÁRI ISTVÁN

Tóth Béla

Segesvári Istvánról mind az 1965-ben megjelent hatkötetes magyar irodalomtörténet harmadik kötete, mind az ugyanazon évben napvilágot látott Magyar Irodalmi Lexikon elismerően állapítja meg, hogy elsőként írta meg magyarul nyelvünk és irodalmunk vázlatos áttekintését.1 Életével kapcsolatban azonban mindössze az Irodalmi Lexikon említ annyit, hogy a 18. században élt és debreceni orvos volt. Említett munkájának jelentős volta s az író életére vonatkozó adatok szinte teljes hiánya arra indított, hogy közelebbről is megvizsgáljam tevékenységét és megpróbáljak fényt deríteni alakjára. Ügy éreztem, egy fordított Anonymus-problémával állok szemben: ismerős a név és az alkotás, de hiányzik mögülük az élő ember, aki a nevet viselte és a művet létrehozta. Biztatott erre az is, hogy Debrecenben élvén úgy véltem, a szükséges adatok karnyújtásnyira vannak tőlem. Ebben azonban, mint kiderült, igazam is volt, meg nem is. Mindenesetre: megkezdtem a kutatást, s úgy érzem, meglehetősen szétágazó munkával, sikerült Segesvári életviszonyait, működését a szükséges mértékig megvilágítanom.

* * *

Életével kapcsolatban az első adatot a kiskunhalasi ref. egyház keresztelési anyakönyve tartalmazza: „Szokonya vagy Segesvári Ferenc fia — István. Keresztelték a halasi ref. egyházban 1762. május 8-án.”1 2

A gyermek tanulását is a halasi református iskolában kezdte, amely adataink szerint akkor, de valószínűleg már korábban is, a debreceni Kollégium partikulája volt.3 1777 tavaszán Segesvári Halason lépett a nagyobb diákok sorába

1 A magyar irodalom története III. k. 83. old. — Segesvári neve s munkáinak címe ott olvasható Szinnyei J. Magyar írók c. lexikona XII. kötetében is.

2 Keresztelési Anyakönyv, II. k. 291. old. Ezekhez s a többi Halassal kapcsolatos adathoz Nagy István halasi ref. lelkész és Nagy Szeder István ny. mérnök, hely- történész segítsége révén jutottam. Szívességükért ezúton is köszönetét mondok. — Érdekes viszont, hogy Debrecenben, a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban 1319- ből, illetve 1825-ből fennmaradt két iratban (IV. A. 1011/m. 72., 33/1819. és IV. A. 1011/m. 83. 33/1825.), melyek a város akkori egészségügyi személyzetére vonatkozó jelentést Conspectus, ill. Relatio Tabellaris de Statu Personali Individuorum Sanitatis Lib. Regiae Ci[vita]tis Debreczinensis Anno 1818., ill. 1824. tartalmaznak, Segesvári születési helyéül az iratok sorrendjében Vajda, illetve Udvari Bihar megyei községek vannak feltüntetve. Az ellentmondások feloldásában halasi adatközlőim sem tudtak segíteni.

3 Barcsa János: A debreceni Kollégium és pártikulái. Db., 1905. 43—44. old.

189