A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Közlemények - Benkő Ferenc: Csáti Sámuel debreceni patikárius élete és működése

ni. Hozattak gyömbért a tricesimator úrnak és néhányszor orvosságot is egy-egy szegénynek, vagy rabnak.

„A patika Szükségére lett Költségnek Specificatio ja”. A patika üzemvitelének költségei. 1750. jún. 13. óta itt Patikárius Inas Kazay Sámuel uram,35 1753. nov. 1-től pedig elkezdi a legénységét. Inasnak, legénynek pedig teljes ellátás jár. Fizetik Kazay mosónéját, félévenként, kétszer kap új csizmát, egyet meg is fejeltetnek és patkoltatnak. Csomagolóanyagokat vesznek, papirost, skatulyákat, a kenőcsökhöz tégelyeket. Marhahólyagot az üvegek lekötésére, hogy megóvják a gyógyszereket a levegő nedvességétől. Javíttatni, ónoztatni kell a laboratórium üstjeit. Űj abroncs kell a vizes hordóra. Elromlik a patika ajtajának a zárja, meg kell csináltatni az ablakokat. Vedret, keféket, kendőket, szűrőruhákat vásárolnak és szappant ezek mosására. Az egész évben 14 szekér fát vásárolnak fűtésre. Egy szekér fa nagyságától függően 1 ft. 36 dén.-tól 2 ft. 60 dénárba kerül. Vettek 5 szekér szenet is a patikai műveletekhez. Havonta 4—5 alkalommal vesznek gyertyát, amelynek az évi összege 8 ft. és 66 dénár. Itt számolják fel a levelezési költséget, az évi kétszeri áruszállítást Bécsből Pestre és tovább Pestről Debrecenbe. Állandó kiadás a víz hozatala, hordónként 9 dénár. A magas talajvízszint miatt az állatokat tartó városban a víz egészségtelen volt és a vizet a nagyerdei és a Várad-utcai kapun kívül fekvő kutakból kellett hozatni. Termelőktől veszik a gyógyszerek készítéséhez szükséges mézet, viaszt, tojást, vajat, bort, a gyümölcsöket: cseresznyét, földiepret, birsalmát, a különböző gyógynövényeket, virágokat, füveket, fehér lilomot, lavandula virágot, kalendulát és székfű virágot, matricária füvet, citromfüvet, bazsalikomot, zsidó cseresznyét, vad sáfrányt stb. A mezőn vagy Debrecen vidéki kertjeinkben ezek kivétel nélkül ma is teremnek. Mészárosoktól veszik az irhákat a flastromok, háj at a kenőcsök előállítására és a hólyagokat az üvegek lekötésére. Az évi négy nagyvásár idején megszaporodnak a vásárlások. Akkor jönnek a balkáni és közel-keleti kereskedők és hozzák azokat az alapanyagokat, amelyek melegebb éghajlat alatt teremnek. Tőlük szerzik be: a gyömbért, a valódi sáfrányt, faolajat, citromot, fügét, datolyát, mazsolát, mandulát. Fügét, mazsolát, datolyát a vásárosok mindég egy keleti súlymértékben, az „oka”-ban36 adják el.

Gyógyszertárvizsgálat 1752-ben

1752. júl. 28-án a tanács a patikában vizsgálatot tartat.37 A megbízatásra beterjesztett relatio szövege a következő: „Tekintetes Nemes Tanács! A Tekintetes Nemes Tanács Notarius Domokos Lajos Uram által expediáltatott Commissiója szerént ezen folyó Holnapnak 27 és 28 Napjain Senátor Tsatári István Urammal a Patikai visitatiójához hozzá kezdettünk és elis végeztük. A Nemes Város Patikájában találtatható és eleitől fogva Usuáló (használt) juxta Dispensátorium Viennense elkészíttetett szükséges minden compositum (összetett) orvosságokat, mentül szorosabban és nagyobb accusatióval (kifogással) lehetet megvizsgálnunk meg próbálván, mellyeket ollyanoknak találtunk, hogy tsak az a Ki a Kákán is

35 Documenta Baranyiana HBmL. IV. A. 6/d. 205. 153. old.

36 Az oka, vagy okka régebbi török súlymérték-egység. Értéke különböző volt. Törökországban 1.281 kg, Görögországban és Romániában 1.280 kg, Egyiptomban pedig 1.235 kg.

37 Relatio Dnorum Stephani Csatári Senatoris, et Georgy Buzinkai M. Doctoris Supr. Visitatione Pharmacopoeae Civitatis. HBmL. IV. A. 1011.

184