A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Közlemények - Benkő Ferenc: Csáti Sámuel debreceni patikárius élete és működése
CSÁTI SÁMUEL DEBRECENI PATIKÁRIUS ÉLETE ÉS MŰKÖDÉSE Benkő Ferenc A városi patika alapítása és a patikafelügyelők Debrecenben az első patikát a város alapította 1700-ban. Kállay I.1 szerint „Városi gyógyszertárak fenntartása és felügyelete az 1770-es évekig teljesen a városok kezében volt”. Ez volt a helyzet Debrecenben is, ahol a város 1771-ben eladta a patikáját báró Vécsey József, Mária Terézia által kiküldött királyi biztos utasítására. Ekkor került a patika Kazay Sámuel patikárius, a híres könyv- és régiséggyűjtő, numizmatikus birtokába.1 2 A vételt csak a következő királyi biztos gróf Forgách Miklós 1773-ban hagyta jóvá. A város 1700-tól 1771-ig, az alapítás évétől kezdve az eladásig, patikafelügyelők (Inspectores Apothecae) megbízásával gyakorolt felügyeletet a patika működésére.3 4 5 A Városi Szenátus az év végén tartott tisztújítás, az ún. „székállítás” alkalmával a többi különböző felügyelővel együtt, általában két patikainspektort is kijelölt a következő évre az ún. Választott Hites Közönség (Electa Jurata Communitas) soraiból/* A patikainspektorok a város tisztviselőinek hierarchiájában „alantos”, „subalternus” tisztviselők voltak. A különböző városi jövedelmek ellenőrzésére kijelölt felügyelőség általában a közszereplés első alkalmát jelentette. De gyakran találunk a patikafelügyelők között szenátorokat és magasabb állású tisztviselőket is. 1751- ben a város rendes orvosa (physicus ordinarius) Medicinae Doctor Buzinkai György volt az inspektora a patikának. A patikafelügyelők hatásköre és működése elsősorban a patika bevételeinek ellenőrzésére, pénzkezelésre, a gyógyszerek és az üzemvitelhez szükséges egyéb anyagok beszerzésére, a gyógyszer- tár épületének karbantartására terjedt ki. Feladataik közé tartozott a patika gyógyfüves kertjére, a ,,Patikáskert”-re való felügyelet is, ahol e korban a patikában szükséges igen sok gyógynövény egy részét megtermelték. A többit pedig termelőktől vásárolták meg. — Az inspektorok működésük megkezdése előtt esküt tettek. Az eskü szövege (formula juramenti) a következő volt: „Én N. N. Esküszöm, hogy Inspectióm alá bízatott N(emes) város hasznára és Conservátió- jára vigyázok, abbul való jövedelmet a minden napi kölcségeken kívül nem má1 Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp., 1972. 89. old. 2 Benkő Ferenc: Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976. 89—109. old. 3 Benkő Ferenc: A debreceni patikainspektorokról. Gyógyszerészet 1979. 23. sz. 223—226. old. 4 Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Db., 1969. (Továbbiakban: Komoróczy.) 5 HBmL. IV. A. 1011/a. 29. 825. old. 175
