A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Közlemények - Gyimesi Sándor: Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudális kor végén (II. rész)

VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN

II. rész*

Gyimesi Sándor

c) A hetipiac

Sem a termény- és állatforgalom, sem a debreceniek kereskedelmi tevékenysége nem értékelhető a hetipiacok figyelembevétele nélkül. A hetipiacokat általában úgy szoktuk tekinteni, mint amelyen a város és közelebbi környékének mindennapos szükségleteit elégítették ki. Debrecen tudatában volt a hetipiac ilyen funkciójának és szabályozó tevékenységét ennek megfelelően érvényesítette.

Hetenként kétszer tartottak hetivásárt: minden kedden és szombaton. A két piaci nap közül a kedd volt a fontosabb, a szombati forgalom jóval csekélyebb volt és ezért más napra való áthelyezésének gondolata is felmerült.43 A piacra érkezőket már az előző nap estéjén beeresztették a városba, de árulniok csak másnap volt szabad. A piacon a debreceni polgároknak reggel kilenc óráig elővételi joguk volt a nem nemesekkel szemben. (A nemesekkel szemben — a vármegyékkel való összeütközések elkerülése végett —, a város nem élt elővételi jogával.)44 Kilenc óra után az elővételnek, mint a kereskedelem szellemével ellenkezőnek nem adtak helyet, sőt keményen büntették a vele való visszaélést. Különös gondot fordítottak az élelemellátásra: az élelmiszer-kereskedőknek csak déli 12 óra után volt szabad a vásárlás, hogy a lakosság addig versenytárs nélkül szerezhesse be a saját szükségletei kielégítésére szolgáló cikkeket. Tiltották azt is, hogy a hetivásárt megelőző napon, vagy akár a vásár napján is, egyesek a kapuk elé kimenjenek, az ott behajtandó marhákra és egyéb jószágokra megalkudjanak és azokat saját házukhoz hajtsák, az élelemszállító szekerek áruit a város népe elől elkapkodják, s így drágaságot idézzenek elő.45

A város piacain a kijelölt heti két napon kívül is folyt árusítás. Mindennap árultak például kenyeret, gyümölcsöt és élelmiszert. Ez alól a vasárnap sem volt kivétel, csupán azt tiltotta a tanács, hogy az istentisztelet ideje alatt is folyjon az árusítás. Kenyeret vasárnap 11 órától, egyéb élelmiszert a déli harangszó után lehetett árusítani.46

Az áruforgalom növekedésével a keddi és szombati napokon kívül más, speciális hetivásárok is kialakultak. így a XIX. század első felében hétfőnként ser* I. rész a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve IX. évfolyamában.

43 Balásházy János: Debrecen mint van s jövendője. Db., 1844. 63. old.

44 L. például: HBmL. IV. A. 1011/m.—901/1792.

45 HBmL. IV. A. 1011/n. 1.

46 Uo.

131