A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)
Vetettek. A tavaszi termés alá 1944 őszén egy katasztrális holdat sem tudtak megmunkálni. Ezt pótolták 1945 tavaszán, amikor 10 639 kát. holdat szántottak fel. A községi mezőgazdasági termelési bizottság 1945. június 20-án keit jelentésében azt rögzítette, hogy az évben jelentős szántatlan-vetetlen terület nem maradt.23 Az elhagyott, gazdátlanul maradt földek megművelésére Kábán is ismeretes forma a felesbérlet alkalmazása. E forma megszüntetését a helyi szociáldemokrata párt 1945 márciusában felvetette. A nemzeti bizottságnak beadványt nyújtott be, és kérte a felesbérlet kishaszonbérletté alakítását. A demokratikus rendszerrel összeegyeztethetetlennek tartotta ugyanis, hogy valaki 100 hold földjét felesbérletbe kiadva minden munka nélkül 50 hold termését élvezze. Indítványát a nemzeti bizottság magáévá téve határozathozatal végett a termelési bizottság hatáskörébe utalta.24 A földosztás 1945 tavaszának kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a földosztás. A földosztás helyi lebonyolításával megbízott földigénylő, illetve földosztó bizottság Kábán földbirtokrendező bizottság néven alakult meg 1945 tavaszán. 30 tagot számlált. Elnöke Gáli István, alelnöke Bandó Márton, jegyzője Dúró Lajos lettek.25 26 A földbirtokrendező bizottság feladata volt számbavenni a felosztandó területet, összeírni az igénylőket, felosztási terv és vázrajz elkészítése és a földosztásban való közvetlen részvétel. Mindenesetre nehéz helyzetben volt a földosztó bizottság, hiszen Kábán is kevés föld várt kiosztásra, Hajdú megye számos községéhez hasonlóan.28 A Néplap 1945. március 30-i beszámolója szerint 2500 katasztrális holdra jelentette be igényét Kaba kb. 600 földigénylője a földigénylő bizottságnál. Azonban a valóságban ennél jóval kevesebb föld várt szétosztásra.27 Kaba lakossága először 1945. április 3-án olvashatta a hirdetőtáblára kifüggesztett listákat, melyek a kisajátítandó földtulajdonosok névjegyzékét, valamint a földhözjuttatot- tak névsorát tartalmazta. Az érintettek a hirdetmény felirata szerint óvást április 8-ig emelhettek. Felhívták a figyelmet arra, hogy kötelesség mindenki részére a kifüggesztett névsor megtekintése, mert az újonnan földözjuttatottak, ha törpebirtokosok, és a kisajátítandó földtulajdonosok közt szerepelnek, két 23 Uo. 450/1945. június 20. és 2246/1945. december 4. Itt jegyezzük meg, hogy az 1935. évi statisztikai kimutatás Kaba mezőgazdasági ingatlanait 16 449 kh-ban jelölte meg. Lásd Mezőgazdasági Adatgyűjtemény 1870—1970. Földterület III. Községsoros adatok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 156. old. A források minimális eltéréssel ugyanennyi területnagyságot mutatnak, 16 541 kát. holdat. Nagyobb eltérés a szántóterület nagyságának megállapításánál van. A fenti statisztikai kimutatás szántóterületként 12 082 kát. holdat tart nyilván, míg a források ennél kevesebbet, 11 558 kát. holdat. Az eltérést nyilván a valóban megművelés alá fogott szántóterület és a művelési ágként felvett szántóterület közötti különbség adja. Lásd HBmL. XXII. 631/b. 2246/1945. sz. és 216/1945. sz. 24 HBmL. XVII. 6/c. 1945. március 7. 25 HBmL. XXII. 631/b. 396/1945. március 31. Pontosan nem tudjuk mikor alakult. 26 Molnár Lászlóné: A földreform Hajdú megyében. Agrártörténeti Szemle, 1965. 591. old. 27 Válogatott dokumentumok i. m. 297. old. 1945. március végén a felosztható területet 2000 kát. holdban állapították meg, igénylőként 670 főre számítottak. Ehhez lásd HBmL. XXII. 631/b. 396/1945. március 31. 120
