A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)
boszló szolgáltatta, ahol a cukornyerés ezen formáját már alkalmazták. A nemzeti bizottság magáévá tette az elhatározást, s felkérte a szövetkezetét a költség- vetés és próbafőzés megtételére. 1945 februárjában már a szeszfőzdében cukorszirupot főzetett a község, elsősorban a kisgyermekek, a terhes és szoptatós anyák, valamint betegek ellátására.12 A tejelosztás jobb megszervezésére a nemzeti bizottság utasította az elöljáróságot, hogy az igényjogosultaknak tejutalványt adjon, s így ennek alapján a tejet közvetlenül a tejtermelőktől vehessék át.13 Ugyancsak a közellátás helyzetének javítását célozta a nemzeti bizottság fekete piac letörésére hozott rendelkezése is. A Nemzeti Parasztpárt vezetőségének javaslata alapján Kaba községben szorgalmazták az árubeszerző csoport mielőbbi megalakulását. Ez ügyben a környező települések Tetétlen, Nádudvar és Földes nemzeti bizottságait is értesíteni szándékozott. Hassanak oda a községek elöljáróságai, hogy ezen településekről élelmiszert Kábára ne szállítsanak, mert azokat a kábái rendőrség elkobozza.14 A mezőgazdasági termelés megindulásában, a munka megszervezésében a nemzeti bizottság mellett jelentős szerepük volt a termelési bizottság megalakítása előtt a határgazdáknak, akik így a termelési bizottság „elődjének” tekinthetők. Kinevezésükre 1944-ben került sor. A határgazda egy-egy dűlő munkájának irányításáért és ellenőrzéséért felelt.15 1945. január 23-án megjelenő 30 300/1945. F. M. sz. rendelet hívta életre a termelési bizottságokat. Feladatuk a termelés feltételeinek biztosítása. A nemzeti bizottság 1945. február 14-i ülésén a létrehozandó termelési bizottság taglétszámát 5 főben határozta meg, úgy, hogy minden párt a bizottságba egy-egy tagot nevezzen be. A Magyar Kommunista Pártból Marinka Istvánt, a Szociáldemokrata Pártból Domokos Lajost, a Nemzeti Parasztpártból Mező Lajost, végül a Kisgazda Pártból Gere Bélát. A Polgári Demokrata Párt a gyűlésen nem vett részt, s így tagot sem jelöltetett.16 1944 őszén, 1945 tavaszán, de még a következő években is országszerte jelentkező akadály a vetőmagban és az igaerőben fellépő hiány. Kevés a megmaradt igázható állat. A rendelkezésre álló források alapján elmondhatjuk, hogy az állatállományt ért pusztulás Kábán is jelentős. Míg pl. az ostrom előtt 1944 tavaszán a szarvasmarha-állomány 2154 db, addig 1945 februárjában 1657 db. Csökkent a sertésállomány is 3600 db-ról 2571 db-ra. A legnagyobb veszteség a juhállományt érte 2337 db-ról az állomány 190 db-ra zsugorodott össze. Százalékban kifejezve a csökkenés a szarvasmarha-állományban 23%, a sertésállományban 28% és a juhállományban 94%. A százalékértéket összehasonlítva Kábán szembetűnő a juhállomány pusztulása, amely felülmúlja mind a megyei (87,7%), mind az országos (80%) átlagot.17 Bár 1945. január elején a kábái községi vezetőjegyző beszámolójában 250 db ökörfogatról, 130 db lófogatról, 200 db tehénfogatról tett említést, de egyúttal figyelmeztetett arra, hogy az állatok jelenlegi 12 HBmL. XVII. 6/c. 6. 1945. január 6. és HBmL. XXII. 631/b. 179/1945. február 13. 13 HBmL. XVII. 6/c. 6. 1945. január 10. 14 Uo. 1945. április 11. 15 Uo. 1945. február 14. 1944. évbeli megalakulásukat pontosan nem ismerjük. 16 Uo. 17 HBmL. XXII. 631/b. 155/1945. április 17. Megjegyezzük azonban azt, hogy nemcsak a háborúnak tudható be az állatlétszám nagymérvű pusztulása, csökkenése. U. i. a csökkenésekhez a beszolgáltatások is hozzájárultak. 1945. február 1.—1945. április 17-e között beszolgáltattak 238 db szarvasmarhát és 148 db sertést. 118
