A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)
élelmiszerrel, mezőgazdasági termelvényekkel a főváros és az iparvidékek lakosságát, biztosították a malmok, élelmiszeripari létesítmények terményellátását. Elsőként a meglevő készleteket mérték fel. Elegendők lesznek-e ezek a lakosság ellátására, tudják-e biztosítani a jövő gazdálkodásához szükséges terményeket, állatokat, ipari-növényi nyersanyagokat. A feladatot csak az erők összpontosításával lehetett megoldani. A nemzeti bizottságok öntevékeny működése a helyi közigazgatás megszervezésén túl a gazdasági élet megindítására, további segítésére, szervezésére is kiterjedt. 1944 decemberében Kaba nemzeti bizottsága az egyik legfontosabb feladatként a földeken még kint levő tengeri- és cukorrépatermés mihamarabbi betakarítását jelölte meg. „A nemzeti bizottság a maga részéről is nagy fontosságúnak tartja, hogy a földön még kint levő termés a legsürgősebben betakarítható legyen. Eddig a munkára alkalmatlan időjárás és az őszi szántás-vetés mindennél előbb való munkája akadályozta, hogy a kint levő, főként tengeri és cukorrépa termés betakarítható legyen. Mihelyt az időjárás megengedi, minden erővel oda kell hatni, hogy a szerződött munkások és cselédek szerződés szerinti kötelességüket teljesítsék a terménybetakarítás körül.” Amennyiben ezen munkálatoknak a tulajdonos, vagy munkaképes családtagjai nem képesek eleget tenni, közerő kirendelésével kell biztosítani a betakarítás megtörténtét. Ugyanígy a termény beszállítását is, ahol erre szükség van. Meghatározta a munkabér nagyságát is: a betakarításnál a répa munkájáért a termés fele része illesse a munkást, ha még ehhez a hazaszállítás gondja is munkást terheli, ott harmados munkabért állapított meg a helyi nemzeti bizottság. Amíg szállításra nem kerül sor, addig a répát kint a földön kell elföldelni, szögezte Je a nemzeti bizottság.4 5 1944 januárjában betakarítatlan őszi termény 50 kát. hold tengeri és 9 kát. hold répa maradt:’ 1944 decemberében a község vezetőjegyzője jelentette a nemzeti bizottságnak, a lakosság egész évi búzaellátása nincs biztosítva. A község belterületén lefolyt harcok idején sok ház rombadőlése, illetve leégése, másrészt a katonák kenyérellátása miatt a készletek jelentékeny mennyiségben megsemmisültek. Amíg a községnek rendelkezésére állt készlet, addig készpénzfizetés, vagy kötelezvény ellenében szétosztotta azokat, de ezzel az egész évi szükségletet biztosítani nem lehet. Ezért az elöljáróság felszólította a lakosságot, hogy a beszerezendő készletek felméréséhez az egész évi szükségletből hiányzó búzamennyiséget jelentse be. összeíratta még a terménykereskedők által megvásárolt, de még át nem vett nagyobb készleteket, melyek összehasonlításával próbálja majd megállapítani, hogyan lehet fedezni a még hiányzó búzamennyiséget. A nemzeti bizottság a felhasználható készletek elöljáróság általi kiosztását jóváhagyólag tudomásul vette és utasította őket, hogy a terménykereskedők által már felvásárolt, de még szét nem osztott mennyiség biztos helyen való összegyűjtéséről és megőrzéséről gondoskodjon mindaddig, míg az igazolt szükségletre fel nem használják. Elrendelte a kettős ellátás elkerülése végett az őrlési tanúsítványok és gazdakönyvek lebélyegeztetését. Öröltetni ezentúl csak az újonnan lebélyegzett igazolvánnyal volt szabad. Szabályozta az egy-egy család általi őrlési mennyiséget is. Ez nem lehetett több annál a mennyiségnél, amennyi a család szükségletét 1945. március 31-ig fedezte. Ugyanakkor elrendelte, hogy 1945. január 1-től kezdve a malom őrlést csak vámért végezhet, pénzért nem, s a vámkeresetet köteles 4 HBmL. XVII. 6/c. 6. 1944. december 20. Továbbá Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében. In: A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III. Db., 1976. (Szerk.: Gazdag István) 109—110. old. 5 HBmL. XXII. 631/b. 32/1945. sz. 116
