A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Pásti Judit: Kaba felszabadulás utáni mezőgazdaságának néhány kérdése (1944-1947)

KABA FELSZABADULÁS UTÁNI MEZŐGAZDASÁGÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE (1944—1947)

Pásti Judit

A gazdasági élet megindulása

A Magyarország határát 1944 szeptemberében átlépő Vörös Hadsereg október első hetében megközelítette a mai Hajdú-Bihar megye területét. A 2. Ukrán Front Tudor Vladimirescu hadosztálya délről, Békés megyéből indított sikeres előnyomulása következtében a szovjet csapatok október 8-án Bihar megye területére érve Szerep, Sárrétudvari, Báránd községek felszabadítása után Püspökladány, Tetétlen és Kaba irányába folytatták előrenyomulásukat. Kaba 11 napig tartó heves küzdelem után október 18-án szabadult fel. A harcokban emberi és anyagi veszteségei súlyosak voltak. A község lakossága hősiesen megtagadta a szovjet csapatok elleni harcot, s ezért drágán fizetett, lakosságát szinte megtizedelték.1 A község belterületén lefolyt páncélos és tüzérségi harcok következtében a középületekben jelentős kárt szenvedett. A középületeken kívül — a községi főjegyző jelentése szerint — erősen megrongálódtak a lakóházak is: teljesen elpusztult 103, a sérülések miatt lakhatatlanná vált 221 és csak részben lakhatóvá 507 ház. Százalékban kifejezve a község lakóházainak mintegy 40%-a sérült meg, s 2%-a vált lakhatatlanná. A teljesen megrongálódott házak lakóit elszállásolták, egy-egy helyre 2 család is költözött. Egyenlőre úgy döntöttek, hogy az elhagyott lakásokat és az ismeretlen helyen tartózkodókét nem adják ki.'1 2 Építőanyag híján a romos házak kijavításánál felhasználták a lebontott melléképületekből kikerülő anyagokat. A háború pusztító nyomait eltüntetni természetesen egyik évről a másikra nem lehetett. A megsérült lakóházak, valamint középületek teljes helyreállítására 1946/47-ben a községi költségvetésben 20 000 forintot biztosítottak, azonban ez csak kis részben fedezte a költségeket, s még további 55 118 forintra lett volna szükség.3

1944 őszén a felszabadult alföldi településeken az ország gazdasági vérkeringésének megindítására a legfontosabb feladatok közé tartozott a mezőgazdasági élet beindítása, megszervezése. Ugyanis ezek a községek, települések látták el

1 Mikecz Ferenc: A gazdasági és politikai élet beindulása Hajdú megyében és Debrecenben. Alföld, 1969. 11. sz. 41. old. Továbbá: Hajdú, Bihar megyék felszabadulása és a népi demokratikus átalakulás kezdetei 1944. október—1945. november. Válogatott dokumentumok Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből. (Szerk.: Fehér András, Tokody Gyula) Db., 1980. 8. old. (Továbbiakban: Válogatott dokumentumok.)

2 HBmL. XXII. 631/b. 2269/1947. sz. Uo. 268/1946. sz. és 104/1945. sz. Válogatott dokumentumok i. m. 369. old.

3 HBmL. XXII. 631/b. 2269/1947. május 22. A hároméves beruházási terv kapcsán adott tájékoztatást a község.