A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson (1945-1956)
a népi és tömegszervezetek, a társadalmi egyesületek, a művészeti csoportok, szakkörök otthonra találtak. Jogi személlyé 1952 áprilisától vált a kultúrotthon. Szakköre 1953-ban hat volt (két mezőgazdasági, egy műszaki, egy kézimunka, egy politikai és egy bábszakkör) mintegy 100 taggal. Még abban az évben gramofont lemezekkel és diavetítőt kb. hatvan filmmel, majd keskenyfilmes vetítőt kaptak/*9 További szakkörök (repülőmodellező, fotós) beindítása és egy játékszoba kialakítása szerepelt az 1953-as tervek között. Gyakran szerepelt itt a Csokonai Színház társulata, a Dongó színpad, a Sztanyiszlavszkij stúdió és a Falu Színház is. Ismeretterjesztő előadást 1954 első tíz hónapjában 160 alkalommal 21 887 hallgatónak tartottak. Kultúrműsor 56-szor volt 13 710 főnek és táncmulatságot kilencven esetben közel kétszázezer résztvevővel rendeztek. Kultúrcsoport átlagosan tíz működött az ötvenes években, itt visszaesés tapasztalható, hiszen a tanácsok megalakulása idején huszonnégy volt. Igaz, a téli munkát nehezítette az épület rossz fűthetősége, színházi előadásokat pl. emiatt szüneteltetni is kellett. Nagy forgalma lett a szabadtéri színpadnak és az udvaron kialakított tánctérnek. A szórakoztatásra törekvő műsorpolitika, gyenge propaganda, a téli hideg termek jeleztek hiányosságot, de ez a kevés alkalmazottal, kis bevételi forrással is összefüggő kérdés volt. Könyvtár A Szabadművelődési Tanács a feloszlatott egyesületek könyveinek egy könyvtárba való gyűjtéséről intézkedett 1947-ben. Az olvasómozgalom fejlesztésére a városi tanács vb 1950. novemberi határozatával a kultúrotthonban olvasótermet és könyvtárhelyiséget biztosított.49 50 A 2000 kötetes könyvtárhoz egy könyvtárosi állást is létesített.51 Egy 1951-es jelentés52 szerint a rendszeres olvasók száma 250 körül mozog. Fiatalok, tsz-dolgozók és üzemi munkások járnak leggyakrabban. Ez idő tájt folyt a tömegszervezeti könyvtárak beolvasztása a népkönyvtárba. Ugyanakkor másik tendencia a fiókkönyvtárak létesítése (1952- ben például a Szociális Otthonban tervezték). Az 1951-es könyvnapokon közel 800 könyvet adtak el a városban, amihez a könyvtári propaganda is hozzájárult. A könyvtár munkájához tartozott az olvasómozgalom ügye, 1953-ban 350 fő részvételéről kapunk hírt.53 Ehhez kapcsolódott olvasókörök szervezése (1953- ban év végére már tíz működött) a termelőcsoportoknál és egyéni házaknál. Az olvasói létszám ekkor 790 fő, egy évvel korábban 749 volt, amiből ifjúsági korú 535 beiratkozott. 1954-re a könyvállomány 2475-re szaporodott, a havi forgalom általában 2300 kötet. Az olvasótábor szélesedését jelzi, hogy 1955 januárjában 400 új olvasó iratkozott be a könyvtárba, így az év végére már 990 tag volt, s 3600 kötet könyv. A következő év tavaszára 4138 kötettel rendelkeztek, és ekkor három fiókkönyvtár is működött (a Kossuth körben, a Nyicki réten és a Szociális Otthonban). Múzeuma Hajdúnánásnak nem létesült, a Déri és a Hajdúsági Múzeum mellett célszerűtlen lett volna a hajdúanyagot elaprózni. Gyűjteménye azért volt a városnak. Kovács Irén helyi lakos még a negyvenes évek elején a városnak ado49 Uo. XXIII. 528/2. — 181—7/3/1950. 50 Uo. XXIII. 527/12. — 3/1954. 51 Uo. XXIII. 527/1. — 105/1950. 52 Uo. XXIII. 528/2. — 181/30/1951. 53 Uo. XXIII. 527/9. — 85/1953. 109
