A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson (1945-1956)
dők. 1948-ban pl. Hajdúböszörmény városa munkaversenyre hívta ki Hajdúnánást, mégpedig közigazgatási, mezőgazdasági, ipari és kulturális téren. A listán szerepel a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság is, ennek központja még 1945- ben alakult Szentgyörgyi Albert, Zilahy Lajos és Hay Gyula vezetésével. Az első budapesti kongresszusukra Hajdúnánásról az MKP és az SZDP 4—4 delegáltja utazhatott. A szövetségi politika, a jó kapcsolatok ápolása szerepelt a társaság céljai között. Gyakran rendeztek magyar—szovjet barátsági hónapokat, amelyek programjába általában színielőadások, fimvetítések, a szovjet emberek életét bemutató kiállítások, sportversenyek, tömegszervezetek akciói, üzemi kultúrversenyek kerültek. Minden évben részesült még alkalmi segélyben is néhány egyesület. A helyi zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat 1947/48-ra 5138 Ft-ot kapott27, az Egységes Ifjúsági Szervezet és az EPOSZ helyi szervezete 1948-ra 1000—1000 Ft-ot, a Dolgozók Testedző Egyesülete 28 ugyanekkor 3000, a Bartók Béla dalkórus pedig 1000 forintot. A hadifoglyok, kórházak, tüdőbetegek megsegítésére a „Siess, Adj, Segíts” gyűjtési mozgalomba29 kapcsolódtak be önkéntes alapon a nánási- ak. A segélyezés, a támogatás más jellegű példái is akadtak. A DISZ 1945-ben a Nagy Sándor utcai teniszpályát és felszereléseit kérte s kapta meg a Nemzeti Bizottságtól,30 dr. Mándi András minden pártnak egy-egy rádió kiadását javasolta 1945-ben. A gimnázium könyvtára az elmenekültek könyveihez jutott. A volt leventeházat felszereléseivel együtt a sport szükségleteire biztosították, a párt ifjúságát tömörítő MADISZ (130 tagja volt) a kul- túrházat és a gimnázium könyvtárát, olvasótermét használhatta. Külön szólunk a Hajdúnánási Ipartestület31 művelődést segítő lehetőségeiről. Az iparostanonc- iskola működtetése mellett, az onnan kikerülő fiatalok, de a segédek és mesterek is egyaránt használhatták a testület könyvtárát, újságjait, játékait. A könyvtárnak 1944-ben 1079 kötetes (1132 mű) az állománya, 1946-ban a selejtezések miatt 916 kötet (952 mű), 1947-ben 891 kötet (931 mű), 1948-ban 917 kötet (956 mű) és 1949-ben 948 kötet (979 mű). Rendeltek szakmai lapokat, többek között a „Debreceni Újságot”, a „Tolnai Világlapját”, a helyi újságot, 1945-ben a „Népszavát” és a „Kelet Népét”, majd bővül a sor a „Magyar Közlönnyel”, a „Debrecennel”, a „Szabad Néppel”, a „Nánási Szabadsággal”. Az Ipartestület szórakozó helyiségében kártyázni, kuglizni, biliárdozni lehetett, de rendeztek műsoros táncestélyeket, szüreti bálokat, szilveszter estét, az iskolai növendékek ünnepélyeken adtak műsort. A testületnek 1945-ben 342 iparos tagja volt, 70 tanoncszerződést kötöttek és 61 tanonc szabadult fel és általában 80 körül mozgott a segédek száma.32 Az ipartestületet 1949-ben szüntették meg. A malomiparban dolgozók az üzemben szakmai csoportokat alakítottak, szakszervezeti munkaversenyt indítottak. Itt a dolgozók politikai és gazdasági képzését az üzemi értekezleteken oldották meg, 1949-re az étkezde kultúrteremmé való kialakítását, rádió és könyvtár működtetését, kosár- és röplabdafelszerelés vásárlását tervezték.33 27 Uo. XXII. 301/3. — 110—5673/1947. 28 Uo. XXII. 301/4. — 257—12 046/1948. 29 Uo. XXII. 301/3. — 26—1015/1947. 30 Uo. XVII. 4/1. 1945. június 24. 12. pont. 31 Uo. IX. 210/7. kötet közgyűlési anyaga. 32 Uo. IX. 210/7. 3/1946. és 3/1947. 33 Uo. IX. 16/f. 1. 105
