A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 10. 1983 (Debrecen, 1983)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúnánáson (1945-1956)

mély befogadására alkalmas szülőotthont,8 9 az 5000—5000 betegellátást lehetővé tevő tüdő- és nemibeteggondozó intézetet. Két 200 személyes napköziotthonos óvoda volt a városban és az MNDSZ fenntartásában egy 60 fős napközi otthon. A közegészségügyi kiadás 1948-ban 11 576 Ft volt, közoktatásra 2166 Ft-ot fordítottak, szegényügy és népjólét céljaira 4355 Ft-ot költöttek/' A képviselőtestület10 11 1949. április 30-án határozatban mondta ki népfürdő létesítését, gyermekjátszótér kialakítását. A népfürdő az ötéves tervbe illeszkedett, előzetes költségvetése11 mintegy 300 000 Ft volt. 1950-ben a vb az általános iskolások részére a városi nép (iskola) fürdőben hetenként 50 gyerek ingyenes fürdését tette lehetővé.12 13 14 15 16 Ugyancsak a tanácsi apparátus számolt be a szociális viszonyok kapcsán arról, hogy az „élelmezés terén a lakosság inkább száraz ételeket fogyaszt, táplálkozása egyoldalú. Szükség lenne fehérje, vitamin propagálására. Hiányosság mutatkozik téli ruházati cikkekben, lábbeliben és ennek javításához szükséges anyagokban. Szociális segítséget nyújtunk a hadigondozottaknak, a napközi otthonok fenntartása útján a dolgozó szülőknek és segélyeket a rászorulóknak. A lakók főleg az udvari konyhákba húzódnak össze, az utcai lakószobák nagy része kihasználatlanul áll, így a lakásviszonyok egészségtelennek mondhatók. A Szociális Otthonban jelenleg 45 gondozott van”, tájékoztat az 1950-es beszámoló.1-1 Az ötvenes évek közepétől néhány adat:

A Szülőotthonban négy hónap alatt 302 szülés történt, ebből helyi lakostól 146. Már majdnem minden gyerek szülőotthonban születik, a csecsemőhalálozás 7,4%.Az anya- és gyermekvédelmi szolgálat három védőnővel és két tanácsadó orvossal dolgozik. A bölcsőde 35 engedélyezett helyére, naponta 43 gyerek jelenik meg. A várost öt orvosi körzetre osztották szét. Közgyógyszerellátásban 208 fő részesül, csökkent munkaképességű 146 ember. A Szociális Otthon ekkor hatvan hellyel rendelkezik. A Tüdőbeteggondozó Intézetben egy orvos és egy asszisztens lát el 5176 beteget, szűrővizsgálat 2255 esetben történt.1'1 A szociális viszonyokhoz, az oktatáshoz kapcsolódó a város kezelésében levő alapítványok ügye. Korábban, a század elején például a Soós Gábor- és a Soós Sára-féle alapítványok sokat segítettek a főgimnázium új épületének elkészültéhez. Az 1945- ös zárszámadás szerint a város kezelésében kilenc alapítvány volt. A Balogh Zsuzsanna-alapítvány 39 502 Pengős tiszta vagyonnal, a Berencsy János-kórház- alapítvány 307 Pengős, a Csiha Elekné 2724, a Pállya Gyuláné 15 829, a Tokaji Imre 1050, a Csiha Mártonná 263, a Lakatos István 212, az Újvárosi Miklós 10 646 és a Cs. Varga Gábor-alapítvány 3597 pengős vagyonnal rendelkezett.lJ Nem vételen tehát a megállapítás, hogy a nánási népélet egyik jellemzője: „tiszteli a műveltséget, a művelődést pártfogolja”.10

8 Uo. XXII. 302/a. 45. — 5257—17/1949.

9 Uo. XXII. 302/a. 9. — 1242—1732/1946.

10 Uo. XXII. 301/5. — 84—4134/1949. Kgy.

11 Uo. XXII. 302/a. 23. — 8117—2269/1949.

12 Uo. XXIII. 527/1. — 65/1950.

13 Uo. XXIII. 527/1. — 104/1950.

14 Uo. XXIII. 527/16. 66/1955.

15 Uo. XXII. 301/3. 132—7027/1947.

16 Dankó Imre: Néphagyomány — népműveltség. In: Hn. tört. 368. old.

102