A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelempolitikájának főbb kérdései 1900-1914

gedélyezését javasolta a kamarai közgyűlés. 1914 februárjában a miniszter közölte, hogy ezt nem engedélyezheti, legfeljebb egyes esetekben adhat kedvezményt. 1914. április 28-án a közgyűlés a fiumei kiviteli díjszabás emelése ellen tiltakozott az aradi kamara javaslatára. A magyar iparcikkek versenyképességének fokozása érdekében éppen a kedvezményes kiviteli díjak megállapítására volna szükség. A tarifák emelése iparunk exportlehetőségét veszélyeztette.22

A kereskedelmi kapcsolatok bővítése szempontjából nagy jelentőségű volt a vasúti közlekedés fejlesztése és további kiépítése. 1907-ben a magyar vasutak fejlesztési programjával kapcsolatban a kamara nagy terjedelmű javaslatot terjesztett fel a minisztériumhoz.

Indítványozták, hogy az országot keresztben átszelő vonalakat építsenek ki, melyek nem érintenék Budapestet. Az eddigi fővonalak ugyanis csillag alakban a fővárosba futottak össze. Ezzel is elősegítették ugyan a főváros fejlesztését, azonban a túlzott forgalmi koncentráció a XX. század elején már kedvezőtlen volt a vidék fejlődése szempontjából. A javaslat megvalósításának azonban nem voltak meg a feltételei.23

Többször tettek javaslatot a vasúti szállítás javítására, a menetrendek célszerűbb összeállítására is 1912—1914 folyamán.24 Ezek azonban nem valósultak meg, különösen a háborús készülődések miatt.

A kereskedelem fejlesztése érdekében 1906 júliusában felvetették az olcsó víziúthálózat kiépítését. Ennek a részeként előterjesztették a Duna—Tisza-csa- torna megépítésének tervét 1907. februárban. A csatorna vonalaként a Budapest—Szolnok irányt javasolták. E kérdésben már korábban is vita folyt. A debreceni kamara a Felső-Tisza-vidék érdekében 1910-ben is síkraszállt a fenti javaslata mellett.25

A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara XX. század eleji tevékenységét áttekintve megállapíthatjuk, hogy minden olyan kérdésben, mely a keleti országrész kereskedelmét érintette, véleményt formáltak. Javaslataik megvalósulását természetesen az ország adott gazdasági-politikai viszonyai meghatározták, illetve korlátozták.

Állásfoglalásaikból kitűnt, hogy alapvetően a közép- és kiskereskedők érdekeit igyekeztek képviselni, s nem egyszer konzervatív vagy szűk partikuláris érdekeket is támogattak.

Principal questions of economical policy of the Chamber of Commerce and Industry of Debrecen

1900-1914

Zoltán Ujlaky

Consolidation of the monopoly capitalism at the end of the 19th century and in the early years of the 20th century raised a lot of interesting questions. Investigating the principal questions of the economical policy of the Chamber a picture of the special state of the Eastern part of the country takes shape through the activity of the a self-governing organisation.

The studied domains of problems were the following: revision of the commercial law, consumers’ co-operatives, weekly markets and annual fairs, new methods of commerce (price reduction,

22 DKI jegyzőkönyvek, 133/1902. sz„ HBmL. IX. 201/b. I. 994/1903. sz. DKI jkv. 123/1903., 129/1904., HBmL. IX. 201/b. I. 458/1904., IX. 201/b. I. 590/1904., IX. 201/b. I. 1193/1904., DKI jkv. 438/1906., 163/1909., 245/1911., 37/1912., 60/1913., 139/1913., 20/1914., 127/1914. sz.

23 HBmL. IX. 201/b. I. 9/1907.; DKI jkv. 83/1907. sz.

24 DKI jkv. 152/1912., 257/1912., 271/1912., 110/1913., 26/1913., 46/1914. sz.

25 HBmL. IX. 201/b. I. 159/1907. DKI jkv. 170/1906., 11/1907., 107/1907., 212/1910. sz.

6 Évkönyv IX.

81