A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Pásti Judit: Konyár község gazdasági életének főbb kérdései a XIX. század második felében

hó 2-án történt, hogy mivel a’ meleg napok beállítottak, s’ a’ jószág, bár szűk legyen legelője, ha kút vizet ihat, mentesítetik a posvány víz ivásából okvetlen bekövetkező betegségektől — e végből és főbíró urammal, és a mezei rendőr esküdttel kimentünk, a kutakat vizsgálandók, — a kutak jó karban szépen, és rendesen felvalának készítve — de a váluba még akkor is benne volt a’ tavalyi moslék, és bár — részint magam részint a’ főbíró és rendőr esküdt seprővel és tenyerünkkel kimostuk, kitisztítottuk a válukat és megparancsoltuk a pásztoroknak, hogy azt minden nap tegyék... ”59 Azonban a pásztorok nem fogadták meg intelmüket: „Ilyen eléggé meg nem büntethető gazteremtésekre van bízva, több mint ezer darab jószág egészségi állapota, híjába igyekszünk a’ jó rendet behozni... ”60 E sorok mögött is a kiszélesedő állategészségügyi] törekvéseket fedezhetjük fel.

Az állattartással kapcsolatban még egy megjegyzést teszünk. Több forrást találtam arra, hogy a konyári legelők szűkek, s e miatt a szomszédos községekhez folyamodtak. A határhasználatban a bérlés két formája alakult ki. A vértesi, monostorpályi, hencidai pusztákat bérelték,61 s haszonbérlet fejében pénzért, szántás-vetésért Hosszúpályi és Monostorpályi engedte állatait legelőhöz.62

Végezetül hadd szóljunk Konyár ipari jellegű létesítményeiről. Ipari létesítménye a malom és a szeszfőzde. Az utóbbi működéséről az 1800-as évek második felében van tudomásunk. Három pálinkafőző tevékenykedett.63 Egy 1852-i kimutatás a községben 8 szárazmalmot írt fel, ebből 4 a községé, 4 magánkézen volt. Az őrlési díj „egy köböl élet után” 40 pengőkrajcár. A vámmennyiség egy köböl után 12—14 icce volt.64 Ipari létesítménye tehát szorosan kötődött a mezőgazdasághoz.

Megállapíthatjuk: Konyár gazdaságának-társadalmának struktúrája agrárjellegű, ezen a téren változás nem történt a XIX. század második felében. A kapitalista fejlődés irányába mutató jelek az „úrbéri pátens” behozatala után a legelőelkülönítési pert lezáró örök úrbéri egyezség, amely a feudális maradványokat némileg csökkentette, s immár a birtokával szabadon rendelkező paraszt előtt megnyitotta a kapitalista fejlődés lehetőségét, az állattenyésztés és a növénytermesztés intenzitásának bizonyos mértékű kibontakozását. Természetesen ez csak a kiindulópont, lehetőség a szabad gazdálkodás kibontakozására.

59 Uo. V—114. Konyár, 1852. június 4.

60 A jegyző szigorú és példás megbüntetésüket kéri a főszolgabírótól.

61 HBmL. VII. 5/b. III. 857/32. III. 858/32. A levélben két keltezés is található. Az egyik a korábbi Konyár, 1850. június 3-i, a későbbi Derecske, 1857. június 21-i keltezésű. Ennek oka az lehetett, hogy a jelentést a már folyó úrbéri perhez kívánták felhasználni, annak bizonyítására, hogy legelőik szűkek, s nem elegendők saját jószágaik „betsűletes táplálására”, és a földesúr állatait legelőjükre ne hajtsa. Molnár Gyula: Konyár településtörténete... c. feldolgozásában is megemlíti, hogy a konyáriaknak Fehértón is volt bérlete. A bérlet kezdete a XVII. század. 76. old.

62 HBmL. VII. 5/b. 39. cs. III. 857/32. III. 858/32.

63 Kurucz A.: i. m. 83. old.

64 HBmL. IV. B. 409/c. V—-111. Bakonszeg, 1852. június 8. Molnár Gyula: a XIX. században Ko- nyáron két száraz és egy vízimalomról tud. A szárazmalmot ökörrel, esetleg lóval hajtották. I. m. Molnár Gy.: Konyár története, i. m. 103. old.

70